Szelepállítás mér?órával

(Szerző: Kisa (Kiss Attila), utoljára módosítva: 2010.10.06.)

A szelepállítás egy kevésbé elterjedt, de talán pontosabb beállítási módját ismertetem Ladához

Előkészületek:

Igaz, ehhez szükség van egy célszerszámra, és egy hagyományos tapintócsúcsos mérőórára.

Miért is van szükség szelephézagra?

A motor üzeme közben a szelep tányérja és szára jelentősen felmelegszik, a hőtágulás miatt pedig a szelepszár hossza nem elhanyagolható mértékben növekszik.
Igaz, hogy a hengerfejnek is van bizonyos hőtágulása, de ez lényegesen kisebb mértékû, mint a motor járása közben felforrósodó szelepeknek.
A szelephézag mértékét úgy kell megválasztani, hogy a motor üzemi hőmérsékletén, járó motornál a szelepemelő mechanizmus hézaga közel nulla legyen. A szelephézag mértékét az autógyártók kísérleti úton határozzák meg és a motor beállítási paraméterei között feltüntetik. Ez az adat általában hideg motorra vonatkozik, így természetesen a beállítást is hideg motornál kell elvégezni.

A túl kis szelephézag hamar károsodást okozhat a motorban. A szelepek így soha nem záródnak teljesen, mivel meleg motornál a hézag átmegy negatívba, tehát a szelepet a bütyök háta, az alapkör is kitámasztja. A forró égéstermék a rossz záródás miatt átfúj a szeleptányér és a szelepfészek között.
A gáz jelentősen felmelegíti a szeleptányért, ráadásul fémesen szinte nem is érintkezik a szelepfészekkel, így a szeleptányér hőelvezetése is erősen lecsökken. A nagy hőterheléstől a szelep előbb-utóbb beég, a felfekvő felületek is sérülnek. A teljesítmény csökken ,a fogyasztás nő, a motor (különösen alapjáraton) egyenetlenül jár, a vezérmû fokozottan kopik, megnövekednek az emissziós értékek.(HC).
(Vagy be sem indul többet csak padlógázon állva)

Talán ennél szerencsésebb eset, ha a szelephézag egy kicsit nagyobb az előírtnál. Ilyenkor is csökkent teljesítmény mellet növekszik a fogyasztás, bár kisebb mértékben, mint a túl kis szelephézagnál. Ha a hézag lényegesen nagyobb, mint a gyártó által előírt, akkor megnövekszik a vezérmû dinamikus, ütésszerû terhelése. Ez amellett hogy zajos, hosszabb távon károsítja is a motort.
(Mivel a töltési fok is csökken, vele együtt csökken a termikus hatásfok)
Ezek miatt fontos, hogy pontosan állítsuk be a szelephézag mértékét!

Ladánál igen jellemző, hogy a himba és a vezérmûtengely bütykei nem sima felületûek, hanem hullámosra, barázdásra kopnak. Üzem közben így nem alakul ki a jó kenést és csendes üzemet biztosító olajfilm. A két alkatrész fémesen érintkezik. Ugyanebből az okból lehet zajos a vezérmû, ha a vezérmûtengely csapjai és a ház közötti hézag túl nagy, kopott. Sokszor előfordul, hogy az állítócsavar végén lévő gömb alakú kiképzés kopik, elveszti alakhelyességét, és üzem közben a himba ide-oda mozog rajta. Ezért a legjobb megoldás, hogy ha a szelephimbákat kicseréljük, akkor cseréljük az állítócsavarokat is. Jelentős kopás keletkezik a szelepszár végénél is, ahol a szelephimba fekszik fel. Kagylós alakúra kopik, így ha a szelep üzem közben elfordulna jelentősen megváltoztatná a szelephézagot.(Általában csökkenti.) Bár a kopás jellege éppen arra utal, hogy a szelep nem fordul körbe a motor üzeme közben, így a szelepszár tetejének kopása különösen a szétszedés - összerakás (pl. szelepszár szimmering csere) utáni szelepállításnál okoz gondot. Ezért ilyenkor ha tehetjük cseréljük ki a szelepeket. Megoldás lehet még, kismértékû kagylósodásnál (és egyébként jó szelepnél ), hogy a kopott részt kiköszörüljük, nagyon ügyelve arra, hogy a felfekvő felület minden síkban merőleges maradjon a szelepszárra. Természetesen ehhez is ki kell szerelnünk a szelepet a hengerfejből.
Tapasztalataim szerint, sajnos minden kopó alkatrész kicserélésével, és pontos beállításnál sem lesz tökéletesen csendes a motor "teteje". A 2105-ös motoroknak legtöbbször jellegzetesen "zizegős" hangjuk van. Ez nem hiba, hanem konstrukciós sajátosság.

Miért pontosabb a mérőórás beállítás, mint a hézagmérős?

Olyan vezérmûnél, aminek gyakorlatilag nincs kopása ott nem sokkal pontosabb, bár ennél is "lelkiismeretesebb" beállítást tesz lehetővé.
A mérőórás beállításhoz tudomásom szerint két típusú gyári célszerszám terjedt el. Az egyik a fotón látható: egy kb.40 mm széles 400 mm hosszú, lapos idom, amit a himba állítócsavarjai felőli oldalon, a vezérmûtengely házra kell csavarozni. Minden himba fölött van egy furat rajta, a mérőóra számára. Ebbe a 0.01 mm osztású órát úgy kell rögzíteni, hogy a tapintócsúcsa a himba végén lévő sík felülettel érintkezzen. (A himbarögzítő rugó mögötti felületre.)




Barkácsérzékkel megáldott embereknek akad 4 kép a házilagos elkészítést segítendő:



A másik típusú célszerszám is hasonló, azzal a különbséggel, hogy rövidebb, két furat van rajta, így átszerelés nélkül csak egy henger szelepeit állíthatjuk. Ez igazán gondot nem jelent, viszont ennél szerencsésebb a mérőóra helyzete, mivel a tapintócsúcs tengelye merőlegesen áll a himbán lévő sík felületre. Kicsit "hátrafelé" a tengely felé dől a mérőóra, nem függőlegesen áll. Így talán pontosabb beállítást tesz lehetővé mint a másik célszerszám.
 


A beállítás sorrendje megegyezik a hézagmérős beállításnál használttal.
A mérőórát úgy rögzítsük, hogy a tapintócsúcsa ebből az alaphelyzetből fel és le is legalább 1-1 mm-t elmozdulhasson. Ezek után kézzel (vagy közepes méretû csavarhúzóval) emeljük meg az éppen állítandó szelephézagnál a himba végét, és figyeljük az órán az elmozdulást. Ügyeljünk arra, hogy a himba kellő erővel nekifeszüljön a vezérmûtengelynek, de ne nyomja össze, még kis mértékben sem a szeleprugót ! A gyári 0.15 mm-es szelephézaghoz, a himba végén mérőórával mérve 0.51-0.52 mm-es elmozdulás tartozik (gyári adat, hideg motornál) A himba többszöri emelgetésével pontosan állapítsuk meg a hézag mértékét, és állítsuk be, ha szükséges. Állításkor folyamatosan mérhetjük a változás mértékét, így nem kell sokat kísérletezni. Az állítócsavarok rögzítése után ellenőrizzük a beállítást !
Tapasztalataim szerint, a gyári 0.52-mm-es értéknél lehet egy kicsit kisebbre venni a hézagokat. A kipufogószelepek hézagát állíthatjuk 0.48-0.50 mm-re, a szívókét 0.45-0.48 mm-re.
Ha minden szelepet beállítottunk, még egyszer ellenőrizzük le. Tegyük fel a szelepfedelet, kézzel szorítsuk a helyére, a központi gyújtókábel kihúzása után forgassuk néhányszor körbe a motort önindítóval.(Kérjünk meg valakit.)
Így ellenőrizzük le a hézagokat, ha kell állítsunk utána.
Beindítás után melegítsük üzemmeleg állapotra a motort. Az alapjáratnak nem szabad csökkennie a beállítás előttihez képest. Ez legtöbbször a kis szelephézag jele.(Persze, csak akkor, ha más állítást nem csináltunk a motoron, és visszakötöttünk minden vákuumcsövet�stb.)
Ha ilyenre gyanakszunk, akkor egyenként húzzuk le a gyertyakábeleket, a motor alapjáratánál, és állapítsuk meg, hogy melyik henger teljesítménye kisebb a többinél.(kevésbé esik az alapjárat) Állítsuk újra a szelephézagokat, különösen a gyengébb teljesítményt adó hengerre figyeljünk. Természetesen a hengerek közti teljesítmény különbségnek számos más oka is lehet.
Ha tehetjük, beállítás előtt és után is mérjük meg a kip.gáz emisszióját. Ha a HC növekedését tapasztaljuk,( ugyan olyan motorhőmérséklet, gyújtás...stb. feltételek mellett ) akkor szinte biztos, hogy valamelyik szelephézagot kicsire állítottuk.

Szelephézag táblázat a hőmérséklet függvényében:
Az 1. egyenes a hagyományos, lemezes hézagmérővel beállítandó hézag a hőmérséklet függvényében. Az alsó hőmérséklet skála alapján, bal oldalt a hézag a vezérmûtengelynél: pl. ~20 C-nál 0,15 mm, ~85 C-nál 0,2 mm.

A 2. egyenes az indikátor órával állítandó értéket (felül) mutatja a vezérmûtengelynél lévő hézag arányában (bal oldalt). A 1. egyenesen kapott kapott metszéspontot kell vízszintesen (jobbra vagy balra) átvetítened a 2. egyenesre, ami ezután felül megmutatja a mérőórával beállítandó hézagot: pl. ~20 C-nál 0,55 mm, ~85 C-nál 0,7 mm.

Gyakori hibák:

-Vannak még "szakik" akik esküsznek, hogy szemre, fülre...stb. beállítják a szelephézagot.
Ezeket felejtsük el. Ennek legtöbbször semmi jó vége nem lesz.

-A vezérmûtengely felől hallható csattogás, zaj nem mindig a nagy szelephézagból adódik. Rossz megoldás a hézagokat egy kicsit "szûkebbre" venni, mert sokszor a hangot a vezérmû kopása okozza.



cikk: Kisa©
copy: eszgyé
képek: Miki