Tuning és a Hatóság

(Szerző: (), utoljára módosítva: 2006.12.14.)

Cikk a Autó K2ttő magazin "Tuning" különszámából


A tuning és a Hatóság - (láthatatlan előnyök)


Az autó mûszaki jellemzőit megváltoztató tuning illeszkedését az autóhoz komolyan kell venni, általa nem romolhat a kocsi biztonsága. A hatóságok a mûszaki vizsgán és a közúti ellenőrzéskor a feltunő dolgokra figyelnek.

Majd minden autós ismeretségi körében elofordult már, hogy a kocsiról rendőri ellenőrzéskor, vagy a mûszaki vizsgán lecseréltették a túl hangosra sikeredett kipufogót, lekapartatták a túl sötétnek ítélt üvegfóliát, leszereltették a nem odavalónak minősített széles felnit. A hatóságok elsősorban a jól látható dolgokra harapnak. Sok tuningfogás azonban - bár megváltoztatja az autó alapjellemzőit - nem hirdeti önmagát, így a vizsgán is rejtve marad, hacsak a tulajdonos nem beszél róla.

Az elmúlt pár évben a legtöbb vizsgakonfliktust az üvegfóliázás okozta. A szabályok szerint a szélvédő nem lehet színezett, eltekintve a napellenző csíktól, a vezető melletti oldalablakoknak a beeső fény 75 százalékát, a többinek a 70 százalékát kell átengednie. Gyárilag már színezett üvegû autót elméletileg nem szabad fóliázni, mert a gyári szín a beeső fény 15-20 százalékát lefogja, a leghalványabb fólia pedig minimum 20-30 százaléknyit felfog. A két érték összeadódva már szabálytalan sötétséget jelent.
A mûszaki vizsgán egyszerû fénymérővel ellenőrzik a fényáteresztő képességet. A túl sötétre fóliázott autót csak akkor engedik át, ha a helyszínen lekaprják a fóliát. A vizsgán kérhetik a fólia mûbizonylatát is, ugyanis az igazolja, hogy a magyar szabványnak megfelelő az anyaga, például égésekor nem szabadul fel klórgáz. A szigorú szabály ellenére a vizsgáztatók sokszor elnézőek, és a tapasztalatok szerint a mûbizonylatos fóliával sötétített kocsikat még 50 százalékos fényáteresztő képességgel is átengedik. Rendori ellenőrzéskor a kellemetlenséget szintén a mûbizonylat felmutatásával lehet elkerülni.

A következo látványos tuningelem, amely a hatóságnak szemet szúrhat, a széles felni. A szabályok szerint csak az autógyár által engedélyezett méretû felniket és gumikat hordhat az autó. Nagyobb méret felszerelése már átalakításnak minősül, és így a Közlekedési Felügyelet (KF) engedélye szükséges hozzá. Persze a kerékcseréhez senki sem kér engedélyt, a vizsgára fentfelejtett széles felni csak akkor bukhat meg, ha a gumi kilóg a sárvédo alól, vagy a vizsgán feltûnik, hogy a felni széle hozzáér valamelyik futómûelemhez.
Tuningalkatrészek felszerelésekor, akárcsak az egyszerû alkatrészcseréknél, az új elem illeszkedésére és minőségére kell a legnagyobb súlyt helyezni. Különösképpen igaz ez a könnyûfém felnik vásárlásakor. Mivel a könnyûfém tárcsa divatcikk, nagy tételben gyártják és vásárolják, sokszor több kézen átfutva, teljesen bizonytalan eredettel. Az ismeretlen eredetû felniknek nincsenek meg a forgalomba hozásukhoz szükséges engedélyeik, amelyeket mûszaki vizsgálatok alapján, például fáradási
vizsgálatok elvégzése után adnak meg. A magyarországi engedélyezés alapja a kibocsátó ország engedélye, például német eredetû felninél a TÜV papírja. A vizsgálat nélküli felniknek bizonytalan az anyagminősége, a terhelésnek kitett részein (perem, csavarbekötési pontok) megrepedhet, majd eltörhet. Felni vásárlásakor kérni kell a mûbizonylatot, amely nemcsak az áru eredetéről tanúskodik,
hanem az is szerepel a papíron, hogy milyen márkák milyen típusaira szerelhető fel a keréktárcsa. A típus alkalmaságra nagyon oda kell figyelni, mert az oda nem való felni káros mértékben terheli a futómûvet, illetve önmagát. Nem elég, hogy a csavarfuratok száma egyezzen, a furatok osztókörének, az agyfuratnak, a túllógásnak is mind meg kell felelnie. Sárvédo alól kilógó gumival külföldön is megállítják az autót. A kocsi addig nem mehet tovább, míg a tulaj nem hoz a lemez alá férő gumikat.

Nem látványos, de a hangjával feltunő a sportkipufogó rendszer. Átmegy a vizsgán, ha nem túl hangos, az európaival összhangban lévő magyar szabályok szerint ugyanis az utólag felszerelt kipufogórendszer nem lehet hangosabb a gyárinál. Más hangú lehet, de zajosabb nem. A vizsgán csak akkor nem buktatják meg a zajosnak tûnő kipufogóval szerelt autót, ha a kipufogódobok megkapták a H vagy E jóváhagyási jelet, ami bizonyítja, hogy a terméket engedélyeztették és az megfelel az aktuális szabványoknak.

Kedvelt tuningfogás a játék a lámpák színeivel. Minden a mattított és fehér indexekkel kezdődött, ma viszont már bármit kapni bármilyen színben, akár szürke fényszórót is. A vizsgán a megfelelő színû és erejû fénykibocsájtást nézik. Rossz színt, vagy fényerőt a búra és a mögé szerelt izzó is okozhat. Ha nem tetsző a fény, a vizsgán a búra és az izzó E vagy H jelét keresik, a jelölés mentes és a festett darabokat ki- és leszereltetik. A rendőrök az utcán inkább csak a feketére festett burákért szólnak. A lámpák számát is vizsgálják, elöl 2 tompított és 2 vagy 4 távolsági fényszóró lehet bekötve, ködlámpából 2-t lehet felszerelni előre és hátra egyaránt. Ha hátra egyet szerelnek, annak a helye a bal oldalon van, de nem lehet a féklámpa mellett. Minden utólag felrakott világjtótest mûszaki vizsgáján megkövetelik az E és H jelet.

A külső díszítőelemeknél és a spoilereknél a szabály szerint a felszerelés után az autó hossza és szélessége nem módosulhat öt százaléknál nagyobb mértékben. A sárvédőnek takarnia kell a gumit. További követlmény, hogy a felszerelt idomok nem fokozhatják baleseti sérülésveszélyt.

A belső tér módosításába lényegében nem szólnak bele a szabályok. Ülést lehet cserélni, az egyetlen feltétel, hogy az új is állítható legyen.

A kormány szintén cserélhető, feltétel, hogy legyen mûbizonylata, és hogy a mérete tíz százaléknál nagyobb mértékben nem térhet el az eredetitől. A kormány jóváhagyása biztonsági szempontból szükséges, balesetnél nem törhet, csak görbülhet.

A látható változtatások után jöhetnek a láthatatlanok. Elméletileg az autó teljesítményét 10 százaléknál jobban növelő minden beavatkozáshoz engedélyt kell kérni a KF-től. A kocsi valóságos teljesítményét azonban sehol sem mérik, így nem derül ki a változtatás. A KF engedi a csiptuningot, a vizsgán sem buktat meg csiptuningolt autót, mert a tapaszatalat szerint a programvariálással 10 százalékon belül marad a teljesítménynövekedés. Lényegében a motor tartaléka szabadul fel, egyetlen feltétel, hogy az emissziós előírásokat teljesjtse az autó.

A futómû átépítésének, keményebb, sportosabb rugók és lengéscsillapítók beszerelésének két akadálya lehet. A kocsi megbukhat a mûszaki vizsgán, ha nem állja ki a lengéscsillapító vizsgálatát. A rázógépen a legkisebb megmaradó talperőt mérik, s addig nincs baj, amjg a kerék a földön marad. Amint elpattog a kocsi, nem kap pecsétet a forgalmijába akár tuningolt akár csak rossz állapotú a futómûve.
A másik bukási lehetőség a fékpadon érheti a tuningolt futómûvû kocsit. A feszesebb hangolású futómûtől megváltozik a karosszéria fékezéskori bólintásának a mértéke, ez zavarhatja a fékerő szabályozót, amely blokkolásig fékezheti a hátsó tengely kerekeit - blokkolásgátlós kocsiknál nincs bukásveszély. A vizsgahelyek többsége pedálerőt, nem első-hátsó fékhatást mér. A kocsik többségénél állítható a fékerő szabályozó, szakszervízben az új futómûjellemzőknek megfelelően kell beállítani, így elkerülhető a bukás.

A fék átépítése engedélyköteles, a KF akkor engedélyezi, ha a fékerőelosztás nem változik meg, azaz fékezéskor megmarad a gyári egyensúly az első és a hátsó tengely között. Egyetlen feltétel ekkor is, hogy csak E vagy H jellel ellátot alkatrészeket használjanak fel.