Hi-Fi rendszer és mélynyomó tervezése Ladába

(Szerző: Nándi (Orosz Nándor), utoljára módosítva: 2006.12.26.)


Kis elmélet, az emberi hallásról
Az emberi hallás frekvenciatartománya 20-20000 herz-ig tart. A CD ezt a tartományt lefedi, azonban az FM rádiók átvitele 30-15000 herz-ig terjed. Ez a bizonyos 20 kHz felső határ csak a különálló hangokra érvényes, egy (analóg módon előállított)10kHz-es hangról pl. hallható, hogy az négyszögjel vagy színuszos, pedig felharmonikusai már a határ felé esnek.

Mi történik, ha lefelé vagy felfelé kilépünk a tartományból? Nagy erejû 16 Hz alatti rezgések rosszullétet, hányingert, tengeribetegséget okoznak. Ugyanígy pl. egy japán gyárban a légkondicionáló 20 kHz felett igen erősen sugárzott zaja nagy idegrendszeri megterhelést jelentett a dolgozóknak, ami a folyamatos koncentrálást igénylő munkával együtt sorozatos idegösszeroppanásokhoz vezetett.

A hallás alsó határfrekvenciájának közelében (16-25 Hz) a hangot nem a levegő közvetíti, hanem a csontok. A mélyhangoknak ugyanis olyan tulajdonságuk van, hogy a szilárd anyagok nem csillapítják, hanem vezetik őket. Feljebb haladva a frekvenciában, 30 Hz környékén elérkezünk a problémamentesen reprodukálható mélyhangok tartományába, itt még kevés akusztikus hangszer képes hangot szolgáltatni (pl. orgona), de az elektronikus hangszerek és az általuk előcsalt hangok száma szinte korlátlan. A 30-40 Hz tartományban a teljességükben lesugárzott mélyhangok "kemények". Feljebb haladva a 60-80 Hz tartományban található a "lágy basszus" tartománya. A lágy basszus kellemes élmény, sok house zenekar alkalmazza tudatosan. 100-130 Hz körül a basszus "üt". Ez a heavy metal kedvelt tartománya. A 120 Hz körüli hangok az ember tüdejét és a benne lévő levegőt rezgésbe hozzák, ezért úgy érezni, hogy a szívünkben kalapál a basszus. Ezt a hallgatók többsége kellemetlennek találja.

Az ember hallásának másik jellemzője a dinamikatartománya, ami a legkisebb hangerejû (hangnyomású) meghallott hang és a legnagyobb még elviselhető hangnyomás viszonya. Mivel ez egy igen nagy szám, ezért praktikusan logaritmikus skálán fejezik ki, ez kb. 120 dB. 0 dB-t éppen meghallunk, míg 120 dB fájdalmat okoz (volt szerencsém egy hajtómûellenőrzést végző MIG vadászgép közelében ezt az élményt megtapasztalni). Ugyanezt a viszonyszámot elektronikus eszközök esetén is felvehetjük, neve dinamikatartomány, itt az alsó határ a zajszint, a felső határ a teljes kivezérléshez tartozó jel, ennek értéke teljes hangrendszerre vetítve a 100 dB értéket nem haladja meg. Gondoljunk bele, hogy a zaj összegződik (stúdiómikrofon, keverőpult, stúdiórögzítés zajai, A/D és D/A konverzió zaja, előerősítő és végerősítő zaja), a kivezérlés azonban utolsó elemében határolt, a végerősítőn múlik. Minél több eszközt és konverziót iktattunk a folyamatba, annál több a zaj. Visszatérve a 0 dB hangerősséghez, itt a fül dobhártyájának elmozdulása igen kicsi, mérete megegyezik az oxigénmolekula átmérőjével. Ugye nem is tudtad, hogy ilyen érzékeny mûszer van a fejedbe építve, ráadásul kettő! Ahhoz, hogy ez az érzékenység megmaradjon, nem szabad a fület túlterhelni. Ha a fület 100 dB feletti hangnyomás feletti terhelés érte, két napot pihentetni kell, hogy regenerálódjon. Ha ezt a pihenőidőt nem kapja meg, tartósan károsodik! Két, egyformán 110 dB-es hangnak eltérő lehet a halláskárosító hatása. Egy kellemes, de nagy hangnyomású hang kevésbé káros, mint egy ugyanolyan hangnyomású torz, kellemetlen hang. Magyar nyelvünk egyik szépsége, hogy ezt a jelenséget egyetlen szóba tömörítve képes kifejezni, a torz, kellemetlen hangokat "fülsértő"-nek minősítve.

Az ember képes a hangforrás irányát lokalizálni közepes és magas frekvenciákon 1-5 fok pontossággal. Mélyhangok esetén csökken a pontosság, mivel pl. egy 40 Hz frekvenciájú hang hullámhossza kb. 8 méter, ami többszöröse a két fülünk távolságának, így sem a fáziskülönbség, sem a beérkezés időpillanata alapján nem tudja az agy "kiszámolni" a hangforrás helyét. Ez spórolási lehetőséget ad, ugyanis a 80 Hz alatti frekvenciák lesugárzására szolgáló subwooferből ezért csak egy kell, nem kell a sztereohatással törődni.
Az emberi hallás leglényegesebb tulajdonsága azonban az, hogy képes megkülönböztetni a harmonikus hangokat az ipari/természeti hangoktól. Az ember képes ezáltal zenélni, illetve a zenét élvezni a zene által keltett érzelmek által. A zene élvezete olyan jelenség, amire tudományos magyarázat nincs, evolúciós előnyt nem kínál, tiszta rejtély, hogy miért vagyunk képesek ilyesmire. Bármely hangreprodukáló rendszer értékét tehát az határozza meg, hogy mennyire képes élvezetet okozni hallgatójának. Mivel az élvezet nem a reprodukáló eszközben, hanem a hallgatóban keletkezik, ezért a szubjetum és annak egyedi ízlése előtérbe kerül az alkalmazott technikával szemben. Ahogy Nelson Pass mondta: "Túllépve egy minőségi szintet, nincs `legjobb erősítő`, mint ahogy nincs `legjobb festmény` vagy `legjobb bor`."

A hangszórók felépítése

Az autóhifi számára a hangszórók felépítésének témaköréből a membránanyag a legfontosabb. Általában a hangszórókhoz a következő membránanyagok használatosak: papír, impregnált papír, polipropilén, kevlár, alumínium. Mindnek másmilyen a hangja, másféle tervezői megközelítést is igényelnek.
A felsorolásból az autóhifi számára a papír kiesik, mivel a szélsőséges időjárási körülményeknek ellenállni képtelen, különösen a levegő nedvességtartalmának változása okoz gondot.

Nézzük a talpon maradt versenyzőket:
Az impregnált papír membrán előnye a kedvező belső csillapítás, ami miatt a hangszóró a felső határfrekvenciáján nem emel ki. Nagy terhelhetőséghez vastag anyag kell, ekkor az érzékenység lecsökken. Hátránya, hogy mivel a membránanyag nem homogén, ezért a hangszórók paraméterei csak az egy szériában készült hangszórók esetén egyeznek meg. Előnye az olcsósága (ez az előállításra vonatkozik, sajnos a végfelhasználói árra nem mindig...) Ebből a membránagyagból készül a legtöbb féle hangszóró. Felhasználás: kalaptartóra, ajtóba.

A polipropilén membránok azonos mechanikai szilárdság mellett könnyebbek (nagyobb érzékenység), a nedvességre teljesen érzéketlenek. A belső csillapítás kedvező. Ez a membrántípus a legjobb kompromisszum árban, hangminőségben és terhelhetőségben. Felhasználás: kalaptartóra, ajtóba, subwoofernek.
A kevláranyagok nagyobb szilárdsága nagyobb tömeggel is párosul, ami miatt az érzékenység lecsökken, azonban a membrán gyakorlatilag merev dugattyúként képes a mélyhangok tartományában üzemelni. Belső csillapítása kicsi, a keresztváltó tervezésénél fokozottan kell ügyelni a hangszóró kiemelésére a felső határfrekvenciájának közelében. Felhasználása: mélyhangszóró komponens szettekben, subwoofer.
Az alumíniummembrán kegyetlen merevséggel és szilárdsággal rendelkezik, de belső csillapítása nincs. Az impulzusgerjesztésû membrán a sajátfrekvenciáján rezonál, mint a harang, amikor megütik. Ezt a rezonanciát passzív vagy aktív eszközökkel el kell nyomni. Felhasználás: mélyhangszóró komponens szettekben, subwoofer.
Az egyes anyagokhoz írt felhasználási területek nem képeznek szigorú határvonalat, léteznek papírmembrános subwooferek és alumínium koax hangszórók is.

A hangszórók készülhetnek kör vagy ovál alakban, az ovál a kalaptartó hangszórók kedvelt kialakítása. Az ovál kialakítás előnye, hogy a rezonanciát a membrán oldalarányainak változása miatt a spektrumban széttolja. A meghallgatásos tapasztalatok alapján javaslom az oválhangszórók használatát, kiegyenlített hangképük miatt. Ez különösen a rezonanciaproblémás anyagokra (kevlár/Al) igaz.
A többutas rendszerek két alapvető felépítési formája az un. koaxiális és az un. komponens kialakítás. A koaxiális hangszórók előnye, hogy egy egységként szerelhető a hangszóró. Hátránya, hogy a beépített keresztváltó általában primitív. Az egyszerû felépítésû keresztváltók csak a kedvező öncsillapítású anyagoknál válnak be!

A komponens hangszórók hasonlítanak a szobaiakra, két vagy három külön hangszóróból állnak és egy keresztváltóból. Hátrányuk a nehezebb beépítés, előnyük a magashangszórók elhelyezhetősége és az igényesebb keresztváltó miatti korrekt sávszétválasztás.

Előfordul még nagyritkán egy hangszórótípus, az un. szélessávú. Ebből jót csinálni csak kevesen tudnak. A Focal által készített szélessávú hangszórók kiemelkedő hangminőségûek, de sajnos kiemelkedő árúak is. Ladában nem sûrûn fogunk ilyennel találkozni...

Eddig csak a mélynyomókról írtam, most nézzük a magasakat. Ezek membránja lehet papír, selyem vagy titán, mûködési elvükre nézve hagyományos vagy piezo. A piezo magasak autóhifi felhasználását kerüljük, mivel a szélsőséges hőmérsékletváltozásra és a rázkódásra a piezokristály érzékeny.
Ha a hallgatott zenénk klasszikus zene, ének vagy akusztikus felvételek, akkor valószínûleg a selyem magasak lágy hangját fogjuk előnyben részesíteni. Ha inkább elektronikus zenét hallgatunk és szeretjük a kemény magasakat, akkor a titán magasak fognak beválni.


Gyakorlati tapasztalatok
 

Nemrég beszereltem a Ladába a szimulációs programmal lemodellezett hangszórókat.
A magyar gyártmányú Somogyi Audio SBP1615 típusú mélyek ára 2400 Ft/db, 16 cm-es hangszórók. A Bajcsy-Zsilinszky úton van egy hangszóróbolt, pl. ott kapni, vagy a Nyugati mellett a Szondy utcában is van egy hangszóróbolt, ott is árulják.

A hangszóróválasztást a következők befolyásolták:

1. hangfaltervező szoftverrel történt szimuláció:

ebben a dobozt egy 400 literes zárt doboznak vettem fel, ugyanis a kalaptartóra szerelt hangszórók a mögöttük lévő zárt csomagtérrel egy ilyen kombinációt alkotnak. Természetesen a modellezésben is két hangszóró szerepelt. Az átvitel a mélyben 42 Hz-ig megy le, 70 Hz környékén 3 dB kiemelés van.

2. Ár: a 2400 Ft-os áfás ár igen kedvező, a pár 4800 Ft-ra jön ki.

3. Membránanyag: az SBP 1615 polipropilén membránú, az elterjedten használt papírkónuszos mélyekkel szemben egyáltalán nem hajlamos arra, hogy a levegőből a nedvességet magába szívja.

4. A hangszóró 8 ohmos, az autókban a 4 ohmosak terjedtek el. Az erősítők a 4 ohmos terheléshez képest 8 ohmra elméletileg 0.5-szörös, gyakorlatilag 0.7-szeres teljesítményt adnak le, de ez a hangnyomás érzékelésének logaritmikus jellege miatt csak 3 dB hangnyomásesést okoz. Ugyanakkor 8 ohmos hangszóró esetén a damping faktor a kétszeresére nő és az erősítő a kisebb áramok/terhelés miatt kevesebbet torzít.

(Ha mindenképpen a 4 ohm a cél, akkor lehet oldalanként 2 db SBP1615-öt használni párhuzamosan kötve, ekkor 4 ohm lesz az eredő. A kalaptartóra szerelt 4 db mélynyomó brutálisan nézhet ki :-), a hangnyomás emelkedik a megnövekedett membránfelület miatt és a terhelhetőség is a kétszeresére nő. A Somogyi egyébként gyárt autóhangszórót is, a mélynyomókat az AH jelû sorozatban 16-20-25cm átmérővel, ezek 4 ohmosak, de nekem az SBP széria membránanyaga, kialakítása jobban tetszett, ezért esett rá a választásom.)

 

Magassugárzónak szintén Somogyi modellt, a 20-01 típust választottam, ez ugyanis olyan kicsi, hogy a hátsó automata öv számára kialakított dobozba belefér (a hátsó övem nem automata). További előnye 700 Ft-os áfás ára.

 

A keresztváltó egyszerû, egy 4.7 uF-os fóliakondenzátorral sorba kötve egy 2.2ohm/5W ellenállás és az megy a 4 ohmos magasra. Így a magasszekció eredő ellenállása 6.2 ohm. A mélyben nincs vágás, az direktben van az erősítőre kötve. Ezt az teszi lehetővé, hogy a membránanyagnak kedvező az öncsillapítása és ezért a közepes frekvencián nem "csörög". Pl. a kevlárból készült mélyeknél a kevlár membrán harangként üzemel közepes frekvenciákon, mivel nincs öncsillapítása, ezért azokat csak rendes kétutas váltóval szabad használni.

 

A Lada kalaptartóba a 16 cm-es az ideális méret, bár 18-as is mindenképpen elfér, de nem a két szélére húzva, hanem kicsit középre. A hangszóróméretet nem csak a kalaptartó mérete határozza meg, a dekopírfûrésszel el kell tudni fordulni amikor a lyukat vágjuk (a hátsó üvegtől nem fér el a szerszám). A meghallgatás igazolta a hangszóróválasztást, az összköltségem (mivel akciósan vettem a hangszórókat) 4600 Ft volt, ennyi pénzért jobbat nem lehet csinálni. Most nem akciós áron 6200 Ft a két SBP1615 és a két 20-01, ez még mindig versenyképes ár. A magassugárzó azonban közel került a hátsó ülés támlájához, ez önmagában csillapítást okoz, így a magassugárzóval kapcsolatban azt ajánlom, hogy ne használjatok soros ellenállást, valamilyen 88-90 dB érzékenységû 8 ohmos magasat 3.3uF fóliakondenzátorral használjatok. (A 20-01-esnek is van 8 ohmos változata, annak ilyenek a paraméterei). Térleképzés szempontjából még korrektebb megoldás az un. csipogó használata, amit előre a mûszerfalra vagy az ablakoszlop tövére fel lehet ragasztani, bár ezek mindenképpen drágábbak.

 

Továbblépési lehetőségek

A fenti konfigurációt rendes keresztváltó alkalmazásával lehetne még finomítani. Amint igényesebb hangszórókat választ az ember pl. a Somogyi kínálatából, rögtön összehasonlíthatóvá válnak az árak a kifejezetten autóba tervezett hangszórókkal, tehát nem éri meg. Például BMBoschmann oválhangszórót szintén polipropilén membránnal (kék színû) tizenpárezer forintért kapsz egy párat és abban már a magas is benne van, és a keresztváltóval nem kell törődni. A Lada kalaptartóba maximum 18 cm-es hangszóró építhető be. Nem autós felhasználásra találkoztam a kedvező árú (2000 Ft!) Westra S180 típussal, ami nevének megfelelően 18 cm-es, és kedvező benyomást keltett. Impregnált papírmembrános, esetleg érdemes ezt is megpróbálni.

 

Subwoofer esetén aktív váltó és külön erősítő használata szükséges, ebben az esetben a kalaptartón lévő hangszórónak nem kell kiemelnie, mint a fent vázolt konfigurációban. A drágább Somogyi SBX1620 (kevlár) alkalmas, átvitele az ideálishoz közelít. Esetleg az SBX széria 13 cm-es változata is elég, úgyis a subwoofer adja a taktust. Itt már lassan el is érkeztünk ahhoz a pénzösszeghez, amit egy Lada árkategóriájú autóba már nem éri meg beépíteni...

 

A mélysugárzó

A kiválasztott konstrukció egy bandpass.

A bandpass, vagy magyar nevén sávszûrő doboz két kamrából áll: az egyik kamra egy zárt doboz, a másik kamra egy bass-reflex. Ez a doboztípus kifejezetten a mélyhangok visszaadására alkalmas, az átviteli sáv alatt és felett 12 dB/oktáv meredekséggel vág. Innen a sávszûrő (helyesebben inkább sáváteresztő) elnevezés.
A bass-reflex rész térfogata 13 liter, hangolása 44 Hz (ezt állítja be a reflexcső). A zárt rész térfogata 24 liter.
Ahhoz, hogy ezt elérjük, a térfogatok arányában kell a dobozt kettéosztani, tehát 70cm-es oldalt kettéosztja egy belső fal, mégpedig 23 cm-nél. Ekkor lesz az egyik üreg 13, a másik 24 literes (számoljatok utána, a falvastagság 18mm). A hangszórók erre a belső falra kerülnek. Az alkalmazott hangszórók típusa Somogyi Audió SBX2030, 20cm-es kevlármembrános típus, kettő darab kell belőle. A két hangszórót membránjával egymás felé fordítva szereljük fel a lapra (un. izobarik v.compound elrendezés). Ezen elrendezést azért választottam, mert így a szükséges dobozméret feleződik (egyébként 74 liter kellene). A hangszórókat természetesen úgy kell bekötni, hogy a membránelmozdulások egyirányba essenek, tehát elektronikusan ellenfázisban. (Ugye értitek, erre azért van szükség, mert egymással szembe vannak fordítva). A hangszórók 8 ohmosak, két hangszóró párhuzamos kötésben 4 ohmot ad, ami pont kedvező nekünk.
Egy dolog maradt még, a reflexcső, a 44 Hz-es hangoláshoz a reflexcső adatai: 5 cm belső átmérő mellett 17 cm hossz. Ez még kényelmesen elfér (figyelem, a kisebbik kamrában van a helye, mivel az a reflexkamra).
Ezzel a hangolással nyílt térben a doboz 25-80Hz között nyom, érzékenysége 83 dB. A doboz terhelhetősége 80W körüli, ez elég ahhoz, hogy úgy remegjen a belső tükör, hogy ne lásd a mögötted jövőt :-)
Anyagnak 18mmm-es közepes sûrûségû (angol rövidítése után MDF) anyagot használjatok.
Majd küldök magyarázó ábrát, mert a doboz mechanikai felépítése nem biztos hogy érthető annak, aki még nem látott ilyet. Az oldallapokat ragasszátok (pl. Henkel parkettaragasztó v. Pálma Fa) és 10 cm-enként pozdorjacsavarral is erősítsétek meg. Ezután a belső élek találkozását még Gumiámmal vagy Sziloplaszttal kenjétek ki a tömítés végett.

Figyelem! Ez a konkrét doboz ehhez a hangszóróhoz (Somogyi Audió SBX2030) lett tervezve, ezért csak együtt van értelme. Más hangszóróhoz újra kell tervezni (és nem is biztos, hogy megvalósítható ebben a méretben.)

Ilyen hangszórót pl. a Bajcsi-Zsilinszky úton, a Nyugati és az Arany J. között majdnem középen lévő hangszóró és távirányítóboltban lehet venni. Van egy másik bolt is a Szondy utcában, a körúttól befelé kb. 150 méterre.


Mielőtt leadjátok a vágáshoz a méreteket, két modellezést el kellene végezni. Az elso egy kartondoboz modell lenne, hogy tényleg befér-e a doboz a csomagtartóban a neki tervezett helyre. A másik szintén egy kartonlap modell lenne, hogy a 20 cm-es hangszóró ráfér-e a belso trapéz alakú elválasztó lapra (oldalfalak vastagságát leszámolva 28 magas, alul 24 mély, felül 16 mély). Én kicsinyített modellel teszteltem, éppen jó, de ha valaki vesz egy pár ilyen hangszórót, akkor konkrétan rá kellene egy ekkora trapézra próbálni. Megint más: ne legyen meglepetés, a bútorlaposok csak derékszögu vágást vállalnak. Tehát a trapézt és az éleket otthon kell kiigazítani.

Ismét más: Egy oldalfalat (praktikusan a 70X32-es derékszögut) nem ragasztással, hanem csak csavarozással kell rögzíteni, mert meghagyjuk levehetore szervíz célból. Itt a tömítettséget öntapadó szivacscsíkkal (amit az ablak/ajtó tömítésére használnak) biztosítjuk.

 

Nemrég elkészült egy mélynyomó láda, ami Bal3 gépében fog üzemelni. Mivel tudjátok, hogy elsősorban a Lada árfekvésével arányos megoldásokra törekszem, ezért ez a recept sem úgy kezdődik, hogy "végy egy 85e forintos mélynyomót". A mélynyomók+doboz+egyebek összköltsége 15e forint körül van, pedig 2 db kevlármembrános mélynyomó vannak benne! Ezért cserébe egy kb. 120 (2*60) wattal terhelhető ládát kapunk eredményül, amivel ugyan decibelpartikon nem érdemes elindulni, de utcai zenehallgatáshoz tutti és rendesen megmozgatja a levegőt. Amikor meghallgatás céljából egy Szamarába betettük és erősítő nélkül, egy Sony CD-rádió két hátsó csatornájáról meghajtottuk, egyrészt megfelelően mély, másrészt (és itt a lényeg) nagyon ritmikus basszust produkált. Odatekerve természetesen zörgött a hátsó rendszámtábla és rezegtek az ülések is.
A doboz mérete úgy van tervezve, hogy cipőkanállal pont beférjen a hagyományos Ladák csomagtartójában lévő lépcsőre a hátsó ülés mögé. Hátfala ferde az optimális helykihasználás végett. Ha van a kalaptartódon hangszóró, aminek mágnese belóg a csomagtérbe, előtte mérd le, hogy elfér-e a láda, nem ütköznek-e össze.

Hozzávalók:
hangszóró: 2 db Somogyi AHX2030 (sárga kevlár membrán, fekete porvédővel) {2*5600Ft}
reflexcső: 65mm átmérő, 9 cm hossz (vágni kell) (750 Ft)
dobozhoz natúr forgácslapból vágatni {kb. 2500 Ft}:
- 70*32cm előlap
- 70*28cm alsó lap
- 70*20cm felső lap
- 66*30cm hátsó lap
- 2 db 28*28cm oldallap

egyebek: 40 db 3,5*35mm-es forgácslapcsavar, szilikonpaszta (sziloplaszt vagy mesterszilikon), {kb. 500 Ft}


Az olcsóság miatt a hangszórócsatlakozást sorkapoccsal oldottam meg, a doboz nem kárpitozott. Nincs benne hangszórórács sem, tehát mindenki ízlése szerint hozzátehet még a költségekhez.

 

A mûködés:

Mivel Bal3 erősítője nem hidalható, ezért legegyszerûbbnek az látszott, hogy a két végfok két mélynyomót hajtson, tehát egy dobozba két dohogó és egy reflexcső kerül. (Először egy kéttekercses 25 centis mélynyomóra gondoltam, de ennyi pénzért nem találtam.) A számítógépes szimuláció alapján a 39 literes dobozba két 20 centis kevláros AHX2030 Somogyit installálva a reflexcső mérete "életszerûre" adódott és az átvitel -3 dB-es alsó határfrekije 45 Hz. Ez ugyan első hallásra kevésnek tûnhet, de a szobai tesztmérések szerint a 35 Hz-es hangot még igen jól hallhatóan sugározta a doboz, az autós meghallgatás során pedig még jobban muzsikált.

 

A doboz elkészítése:

Miután levágattad a feljebb felsorolt anyagokat, vedd kezedbe a két oldallapot, a hátlapot és a felső lapot.
Az oldallapokat úgy kell levágni, hogy a felső élen kimérsz 20 centit, bejelölöd, majd az alsó sarkához levágod. Így egy olyan négyszöget kapsz, aminek az eleje és az alja 28 cm, a felső éle 20 cm, a hátulja pedig ferde.
A ferde él kiadódó hosszát jelöld fel a hátlapra és a dekopírfûrészt kb. 15%-os dőlésre beállítva vágd le mindkét 66 cm-es oldalt úgy, hogy illeszkedjék az oldallaphoz. (Olvasni nehéz, ha előtted van az anyag sokkal könnyebb csinálni.) Hasonlóképpen a felső lap egyik 70 centis élét is ferdére vágd le. Az oldallapra szereld fel a hangszórócsatlakozókat vagy a sorkapcsot :-) ez utóbbi esetben készíts egy hornyot a két hangszórókábel átvezetéséhez. Ezután az alsó lapot, a két oldallapot és a hátlapot szilikonpasztával bőven megtámogatva ragaszd össze, várj 1 órát a szilárdulásra. Ezután csavarozással erősítsd meg (a csavarokat helyét javaslom előfúrni 3-as fúróval). A hosszú oldalakon 3 csavart, a rövid oldalakon 2 csavart használj. Ezután bekerülnek a kábelek és felkerül a felső lap is, szintén bőven pasztázva, csavarozva.
Ha precízen végezted a munkát, akkor az előlap síkjára illeszkedő lapoknak teljesen simának, egysíkúnak kell lennie. Az előlapon alakítsd ki a lyukakat a két mélynek és a reflexcsőnek, jelöld be és fúrd elő a mélynyomók rözítőcsavarjainak helyét. A mélynyomókat és nem a vízszintes középvonalra, hanem feljebb tettem, hogy csökkentsem a sérülésveszélyt.Pasztázás nélkül helyezd fel az előlapot, a hosszabbik oldalon 4 csavarral, a rövidebbiken 2-3 csavarral rögzítve. Ragaszd be a méretre vágott reflexcsővet és forraszd be a dohogókat, ügyelve a fázishelyes bekötésre.

 

Tesztelés és installálás:

Először még a szobában kis(!) hangerőn hallgasd meg csak az egyik, majd csak a másik hangszórót. Ha szólnak, akkor jó. Majd kösd be mindkettőt. Ha nagy membránelmozdulásokat látsz és nem hallod a mélyet (eltûntek), akkor ellenfázisban sikerült bekötnöd a két hangszórót :-( Az egyik hangszóróhoz menő vezetékeket cseréld meg. Ha minden OK, akkor először még kicsit kopogós mélyeket hallassz, de ne ijedj meg, kb. 10 órát moderált hangerőn járatni kell a hangszórókat, amíg a végső formájukat hozzák. Én a TV-re szoktam rákötni, azt úgyis mindig hallgatja valaki, két nap alatt lazán összejön a 10 óra. Ezután történik meg az elhelyezés a Ladagép csomagtartóban, a csomagtartó fedelének huzalrugóitól passzentosan befér. Pontosabban remélem, hogy ha Bal3 gépébe befért, akkor mindegyik másik Ladába is befér :-) Szamarába betenni egyszerûbb, ott nincs akadály.
Ha az erősítő rendelkezik szubszûrővel, azt ízlés szerint állítsd be. Ha rendelkezik 30 Hz-es kiemelővel, azt semmiképpen se tekerjük feljebb +3 dB kiemelésnél, mert csak kiütjük vele a hangszórónkat. Aki esetleg erősítő híjján rádióvégfokról kívánja üzemeltetni, vagy nincs beállítási lehetőség az erősítőjén, az vagy nem problémázik ezzel, vagy passzív szûrőt használhat (vastag drótosat).

 

Más hangszórók felhasználhatósága:

A dobozkonstrukcióból látszik, hogy az előlap külön levehető egységet alkot, így az esetleges hangszóró upgrade könnyen kivitelezhető, csak vágatni kell egy újabb 70*32-es előlapot, felcsavarozni és kész. A doboz 39 literes mérete optimális a legtöbb 25 centis mélynyomóhoz, a 30-asokhoz általában már kevés. Érdemes a gyári ajánlásokat követni, vagy ismerősnél autóban meghallgatni ekkora térfogatú dobozba szerelt mélynyomókat, hogyan szólnak. Időnként akciósan ki lehet fogni nagyobb terhelhetőségû 25 centis darabokat, pl. Jensen Turbine 25 centis 14e körül volt a Media Markt-ban. Akinek hidalható a végfokja, annak talán érdemes egy kis költségnövekedés ellenében az egyhangszórós irányba elmozdulnia.

 

 

 

A csipogó

Miért használunk csipogót?
A magas hangok hordozzák a térinformáció nagy részét, ráadásul a magas hangok irányítottabbak, mint a mélyek. Ebbol az következik, hogy ha legalább egy kis sztereo érzetet szeretnénk kelteni, akkor úgy kell elhelyezni a csipogót, hogy direktben ránk sugározzon. Mivel pedig a koncertteremben sem háttal ülünk a zenekarnak, ezért a csipogók sem hátra, hanem elore kerüljenek. A csipogók 3500 forinttól 15-20e forintig kaphatók. Magyar gyártó a Somogyi Audió, nyugati gyártók pl. Visaton, Fenner, Magnat.A Ladában az elhelyezésre elol minimum 4 hely kínálkozik:

1. Mûszerfal alsó éle (ahol a 2105-ben a fényszórómagasság-állító gomb van). Ez hangzás szempontjából rossz, tolvaj szemek viszont nem látják.
2. Mûszerfal teteje az A-oszlop tövében: hangzás OK, tolvaj szemek sajna jól látják

 


3. Első ajtó kárpit felso részébe, az ajtón a leheto legelorébb, esetleg süllyesztve: hangzás szempontjából közepes, fekete ajtókárpit esetén nem feltüno. A többihez képest nehezen szerelheto.
4. A napellenzot tartó konzolra szerelve: hangzás OK, és nem is rögtön látható (csak ha behajolnak).

Hangzás szerint sorba téve (a legjobb az elso): 2, 4, 3, 1.

Felmerülhet a kérdés, hogy elfér-e az A-oszlopon, a muanyag burkolatba süllyesztve? Az általam használt típus nem fért volna el, és a Lada muanyag eleme az idovel porlik, nem megmunkálható.

 

A gyártója magyar, Somogyi Audió, ára ennek megfeleloen csak 3500 Ft (pár). Ezért az árért a csatolókondenzátort is megkapjuk, 2,2uF igényes kiviteku, kifejezetten audiocélra gyártott kondit. A csipogó hangzása ebben az esetben arányos az árával.

A magassugárzók általános problémája az, hogy a rezonanciafrekvenciájuk "rossz" helyre esik (1-2 kHz, itt nagyon érzékeny a fül), ráadásul nehezen csillapítható, mivel az üzemi frekvenciájukon általában kívül esik (tehát az erosíto nem tudja megvezetni). Biztosan hallottatok már olyan hangszórót, ahol a beszédhangokból kiemelkedett az "sz" betu. Na, ez gyanús, hogy a csillapítatlan magassugárzó-rezonancia eredménye.
A csillapításra van lehetoség igényesebb keresztváltó alkalmazásával, de akkor már egy kicsivel többet kell rá költeni, és lehet, hogy inkább megéri egy jobb kivitelu magasat venni. Aki esetleg több pénzt szán a csipogóra, annak javaslom, hogy ferrofluidos kivitelut válasszon (természetesen a nyugati gyártóktól). A ferrofluid hatása kettos, egyrészt hut, és ezáltal az elektromos terhelhetoséget növeli (a mechanikusat nem, mert az a membránszilárdságtól függ). Másrészt a jól eltalált mennyiségu/minoségu ferrofluid a rezonanciafrekvenciát lejjeb tolja és csillapítja is!

 

Na ha mar benne vagytok a hangszoro tervezesben [vagyis aki belelkesedett] Talaltam egy site-ot ahol rengeteg fele 20x egynehany letoltheto ilyen progi van. http://www.vitalsingns.org/caraudio.html akinek van kedve penze es ideje letoltogetni, akkor csak rajta. egyebkent ez a WinISD vagy mi van a letoltheto cuccok listajanak a tetejen.

Komolyabb fejegység esetén alaposan át kell gondolni a beszerelést. Láttam már 55e forintos Sony CD-s rádiót összesodort drótokkal bekötve. Talán kitaláljátok a véleményemet. Nem azon a 15 forintnyi forrasztóónon kellene spórolni. A hangszórók polaritására sem figyelt a lelkes beszerelő, így a mélyhangok kioltása miatt a fejegység hangminősége (igaz felülről, de súrolta) egy jobb Sokol rádióét és nem értették, hogy miért nem döng a basszus, amikor annyi pénzt kiadtak egy jónevû gyártó termékéért.

Antenna kialakitasa

z. nagyon fontos részletre világított rá. A magnóknak egyrészt van egy tápföldje (vezeték formájában), ezt illik valami jó testre kötni. Legjobb megoldásként elvezetni az akksiig (ezt nem szokás, csak ha már erősítő is van). Van azután a magnótest hátulján egy árnyékolás csatlakozás (fémcsavar formájában). Ez szolgál a magnó hátuljának a rögzítésére is. Ezt is testre kell kötni. Vigyázat! Attól, hogy a hátsó függőleges beszerelő lap fémből van, még nem biztos, hogy testpotenciálon! 2105 esetén a box rögzítésére a mûszerfal alján kialakított két fülecske fémből van, oda érdemes egy kis dróttal leágazni, vagy a szerelőlapot úgy meghajtani, hogy odáig elérjen (nekem sikerült).

Az antennák általában 75 ohmos vékony koaxok. Az antenna talppontján (ez az a rész, ahol a gépkocsi testtel érintkezik) meg kell lennie a talppontti illesztésnek -- az árnyékoló harisnya össze kell, hogy legyen kötve a korona alakú fogazott csavarral, ami a karosszéria fémtestével van kapcsolatban, a belső érnek pedig az antennával. A kettő között pedig nem lehet zárlat. Ezek fontosságát a következőképpen érzékeltetném. Egyik előző családi Ladánkban már megvételekor egy piacos rádió volt, így elfogadtuk, hogy Debrecenen kívül nem fogható a helyi sugárzású Danubius. És semmi más sem nagyon, természetesen a gyújtás kivételével, aminek minden részletét szinte diagnosztikai pontossággal tolmácsolta a rádió. A helyes földelés (elsősorban antenna talpponti imedancia) kialakítása után rögtön bejött a szlovák sugárzású Rock FM is -- Debrecenben. A gyújtás zajok pedig redukálódtak.



Katus József kiegészítése az antennákról:

Egy-két gondolatom lenne ide: Egy öreg rádióamatőr tanárom -akitől már 7 éve tanulok
magánban esztergálni, meg kalapácsot forgatni- mondta: Legjobb erősítő az antenna! Pakolhatsz egymásután negyvennyolc erősítőt, ha szar az antennád! Csak a zaj és a torzításuk szorzódik össze!
Antennából egy egyszerû, jó minőségût kell venni. Az alapban erősítős, kiplakátolható ûrszerkezet az egyik legszarabb. A strip-line technikának a legrosszabb a nyeresége!
Létezik ilyen himbi-limbi acél, az alján rugóval, ez szuper, mert minden strapát kibír és ha szerencsédvan mindig nekicsapódik a kasztninak/üvegnek és nem fog semmit. Lásd: kindertojásos technika.
Van az egyszerû gagyi tömegcikk-ként árult kihúzható. Ez már jobb vétel szempontjából, de a strapát nem bírja.
Motoros. Ilyen van nekem is:) Nagyon menő, főként a csajok vannak oda érte, hogy: Hagy kapcsoljam...:) Másra nemigen jó. Vesz-vesz, de 10eFt-ért!? Lényeg, hogy egyszerût kell venni és rendesen beépíteni!

A beépítésnél figyelni kell, hogy a kasztni fúrásánál RENDESEN legyen lekezelve a sérülés (én minden esetben hideghoganyzok) és RENDESEN legyen tömítve! Nem a kasztni vágása a gáz, hanem ha ott be tud szorulni a nedvesség! FBS pl.. Fontos a megfelelő testelés! Nálam már sokszor járt úgy autó, hogy a tulaj szerint szar az antenna, pedig csak vagy az, vagy pedig a magnó háza nem volt letestelve. Ezt közvetlen a kasztnihoz kell és minél rövidebb vezetékkel!

Fontos a megfelelő kábelezés. Az antenna egy hangolt kör része, hossza meghatározott, miintahogy a hozzá tartozó nagyfrekis vezetéké is! Nem szabad toldani, elvágni. Hangolni lehet úgy, hogy aprókat
darabolunk ki belöle, de ehhez mûszer kell. Ezzel a mûszerrel (antennascope) NEMIGEN rendelkeznek az ilyen hifi "installálós" szakmûhelyek sem! Ha lenne, akkor már csak a szakértelem hiányozna hozzá és az autós rádióvétel új korszakába léphetne! Abba kell belegondolni, hogy az antenna ellensúlya a karosszéria. Ez állandó jelleggel változik, mozog és minden egyes darab más és más!

Vajon miért van a CB és az URH antenna a kabin tetején? Igazság szerint ide kéne tenni, de elég nem useful garázsoknál és nem is menő. Minden antennát miután felszereljük be kéne hagnolni, de erre nincs igazán lehetőség. Szal vegyél vmi olyat ami tetszik, szereld be frankón és lesz ami lesz. Nem tudsz mit csinálni.