Xenon (HID) izzók utólagos beszerelésér?l

(Szerző: (), utoljára módosítva: 2007.02.12.)

A HID (High Intensity Discharge) technológia, az ún. xenon lámpa a luxusautók tartozékaként vonult be a köztudatba már jónéhány éve. Ma már a meglévő lámpatestekbe való szabvány H1, H4, H7, stb. szabvány izzóként is elérhető áron kaphatók a készletek. A cikk az általános elvekről és 2110 beszerelésről szól. 2107 kiegészítés a cikk végén!

A gyárinál nagyobb teljesítményû (és sokkal rövidebb életû) „tuning” halogén izzókkal én is probálkoztam, hiszen a több fény mindig jól jön, ha az ember sokat vezet éjszaka. Sajnos ezek az izzók a rövid élettartam hátrányain túl nagyobb hőterhelést jelentenek a foglalat és a foncsor számára is, így túlzásokba semmiképp nem szabad esni az alkalmazásukkor.

Egy hónapja jutott eszembe körülnézni az utólagos xenon beszerelés ügyében, és azt tapasztaltam, hogy a drágától a megfizethetőn keresztül már a gyanúsan olcsóig lehet kapni szetteket. Végül vettem egy JSM szettet bruttó 48 ezer forintért, minimális farigcsálással beszereltem, azóta elégedetten használom.

Ezt a cikket persze nem azért írom, hogy egy hónapnyi tapasztalat birtokában xenon-guruként okosítsak ki mindenkit :), de erre nincs is szükség. A technológia jellemzőit minden forgalmazó leírja a weblapján (többnyire ugyannak a szövegnek ugyanazt a fordítását másolják egymásról, tisztelet a kivételnek, meg annak, aki ezt a szöveget eredetileg írta :) A szubjektív tapasztalataimról szeretnék írni, pro és kontra, érdekeltség és önigazolási szándék nélkül.


H1, 2110

-         Először is: mit tud a cucc, kell-e nekem ilyen?

Nem mindenkinek való az utólagos xenon. Először is azt kell leszögezni, hogy a dolog (a vagánykodáson kívül :) a vezetésbiztonságot szolgálja, márpedig egymás versenyszerû szembevakítása nem biztonságos. Másodszor pedig azt, hogy városba, közvilágított területre teljesen jó a halogén is, a xenon sem csinál nagyobb fényt a közvillanynál, a „látszani” kritériumot pedig a halogén ideálisan elégíti ki*. Itt legfeljebb rontani lehet a helyzetet a xenonnal, ha az nagyon vakít. Így ezt mindenképp el kell kerülni, ha ilyen átalakításon törjük a fejünket.

Előnye természetesen a nagy fényerő; 35W fogyasztással háromszor annyi látható fényt termel, mint az 55W-os halogén. Így nyugodtan betehetjük a gyári izzó helyére, nem fogja szétégetni a foglalatot és a foncsort. (logikus, hogy az 55W-ot felvevő izzó 55W-ot is ad le, a nagy részét természetesen nem látható fény, hanem infravörös sugárzás ill. elvezetett hő formájában, így a 35W-os „energiatakarékos” xenon összességében kevesebb hőterhelést jelent a környezete számára). Éjszaka, egy kétszer egy sávos úton ég és föld a különbség a halogénhez képest.

* a xenonlámpás autó, ha nem vakít, akkor is kitûnik a tömegből. Ha ezt csak egészséges mértékben teszi, nem zavarva ezzel a többi vezetőt, akkor városban is előnyös lehet. Egyrészt azért, mert esetleg a potenciálisan bamba, elsőbbséget megadni nem készülő vezető is észbe kap a látványos fehér (kékesfehér?) fénnyel közeledő autónk láttán... másrészt azért, mert menő, persze ez a szempont a magunkfajta komoly vezetőket nyilván nem izgatja :)

-         Nem fogja-e vakítani a szembejövőket?

Projektoros lámpába szerintem nyugodtan be lehet szerelni, bár a gyárilag xenonhoz tervezett projektor egy kicsit más, de nem nagy a különbség. Hagyományos fényszóróba építéssel nincs tapasztalatom, valószínûleg egy kicsit túl fényes lesz szemből nézve, de itt is nagyon sok múlik a helyes fényszórómagasság-beállításon. Szerintem ha valaki xenon-beépítésen töri a fejét, automata szintbeállító mechanizmus híján a minimum, hogy az utastérből szabályozható fényszórómagasság-állító jól mûködjön. De állítólag Samarához is kapható osztott projektoros fényszóró, az lenne az igazi, ha már egyszer... Az Indexen, a Lada 110, 111 topikban pkri kolléga ajánlgatta 7500 Ft/db áron. (1318. hsz.)

-         Milyen kivitelt, milyen foglalatba?

Döntési helyzet igazából csak a bilux (a mi esetünkben H4-es) rendszerû lámpáknál merül fel. A 110-es családnak dupla optikás fényszórója van, a tompított projektoros, a távolsági hagyományos, és mindkettőben egy-egy pár H1-es világít. Ilyen esetben a tompított helyére be lehet építeni egy H1-es HID szettet, a távolságit meg hagyni békén. Elvben be lehetne rakni egy másik szettet a távolsági helyére is, de ez egyrészt fölösleges (a távolságinál nem igazán szûk keresztmetszet a fényerő, bőven jó a gyári), másrészt nem is igazán jól használható (jópár másodperc alatt melegszik be, márpedig a távolságit sûrûn kell kapcsolgatni), harmadrészt a sok kapcsolgatás rövid úton kivégzi a xenont, az enyémet a gyári papír szerint bekapcsolás után 15 másodpercig nem nagyon szabad ki-, majd újra bekapcsolni.

H4-es lámpa esetén kétféleképpen szokták megoldani a távolságit: az olcsóbb megoldás, hogy a HID égő egy izzószálat is tartalmaz (ezt a megoldást nem igazán szokták dícsérni). Az izzószálas távolsági izzó egy hagyományos H1 vagy H7 izzó, amit simán ki lehet cserélni. Sajnos a fizikai méretek miatt ez az izzó nincs a (hagyományos) lámpatest fókuszpontjában, ezért használati értéke nem sok van. 

A drágább és jobb az ún. bi-xenon, ami a HID égőt mozgatja ide-oda. Utóbbi technikáról érdemes tudni, hogy bonyolultabb lévén sokkal kényesebb a gyártási minőségre, így (amellett, hogy a bi-xenon eleve drágább) én mindenképpen valami jó márkát választanék. A H1-es szett esetében a boltban kerek perec lebeszéltek a sokkal drágább KDG-ről, mondván, hogy ha mûködik, akkor ugyanúgy mûködik, és a tapasztalataik szerint a JSM-mel sincs semmi gond. Ugyanennek a két márkának a bi-xenon modelljei esetében viszont olvastam már olyan tapasztalatot, hogy a JSM fókusza sehogy sem lett az igazi, végül cserélték a drágább márkára és az tökéletes volt. H4-esből az említett bolt weblapján is a KDG-t ajánlják.

Ha már emlegettem márkákat, nekem a rövid keresgélésem során ezen a kettőn kívül jónak tûnt még az INTERPOWER és a MAXLUX is, de biztos akad még számtalan egyéb márka is, akit komolyan érdekel, nézzen szét fórumokon, pl. itt: Xenon izzók autókban

-         Színhőmérséklet

A színhőmérsékletet kelvinben adják meg, jelentése kb. ennyi: egy adott hőmérsékletû fekete test sugárzásával azonos spektrumú (színû) fény. Minél magasabb az érték, annál kékesebb ez a szín, minél alacsonyabb, annál sárgásabb-vörösesebb. Izzószálak esetén ez az érték elvileg megegyezik a szál tényleges hőmérsékletével.

A nap felszíne kb. 6000K fokos, így a nappali fény színhőmérséklete is kb. ennyi (bár a légkör megszûri a fényt). Sötétben azonban más karakterisztikával mûködik az ember szeme, itt egy 6000K-es fény (szerintem) már kicsit kékes.

Hogy konkrétan a kapható xenon szettek színéről is beszéljünk, többnyire a következő színhőmérsékletekből lehet válogatni: 4200K, 6000K, 8000K, 9000K. Vannak persze más értékek is, de a két legelterjedtebb a 4200K (néha 4300), ill. a 6000K. Én személy szerint ezt a kettőt (illetve az esetleges kettő közöttieket) tartom értelmes választásnak, az efölöttieket már a forgalmazók is ellenjavallani szokták. A gyári rendszerek többnyire 4200K-esek, én is ezt választottam. Ezeknek a legerősebb a fényük, innen fölfele (lefele is, bár az nagyon ritka) rosszabb az izzók hatásfoka. A 6000K-esnél még nem túl nagy ez a differencia, a fénye is csak egy kicsivel kékesebb, a kettő közötti döntés szerintem ízlés kérdése. Az biztos, hogy már a 4200-asról is messziről látszik, hogy xenon, nem csak egy gagyi tuningizzó :)

-         Felépítés, beszerelés

A HID égő nem 12V-ról mûködik, ezért egy konverter is tartozik a rendszerhez, amit a kapcsolt 12V-ra kell kötni. Ez indításkor >20000V-os feszültséget állít elő, ami aztán lecsökken 80-100V nagyságrendûre. A kapcsolt 12V csatlakozója gyárilag a fényszóró lezárókupakján belül található, a kupakon nincs semmilyen ki- ill. bevezetés. Mivel ez az elektronika nem fér el a kupakon belülre, azt ki kell fúrni és az oda-vissza vezetékeket át kell vezetni rajta. Ezen a vezetékkötegen ezért található egy vízhatlan gumidugó is, amivel érdemes tényleg vízhatlanul átvezetni a köteget, ha a nem akarjuk, hogy a fényszórónk beázás miatt elhalálozzon.

Bár a HID rendszer átlagban kevesebbet fogyaszt, mint a gyári izzó, indításkor egy nagyobb áramlöketet vesz föl, ezért lehet, hogy ki kell cserélni a biztosítékokat 20A-esre (valójában 10A is elég, legfeljebb a 7.5A-es gyári biztikkel szokott gond lenni). Ha minden kész, próbáljuk ki a rendszert. Végül ne felejtsük el a konvertert megfelelően rögzíteni. Semmiképpen ne a vezetékein lógjon!

Figyelem! Beszereléskor vigyázzunk arra, hogy az égőt ne fogdossuk össze, mert felmelegedéskor a szennyeződésektől tönkremehet! Ha sikerült mégis összetapizni, alkohollal mossuk le bekapcsolás előtt.

 

 

-         Költségek, élettartam

Egy szett ára a vásárlásomkor (2006 vége) többnyire 40e és 80eFt között mozgott, a bi-xenon 60e és 90e között. Az ebből a tartományból markánsan kilógó termékeket vásárlás előtt érdemes alaposan megvizsgálni :) (persze lehet, hogy idővel még olcsóbbak lesznek ezek a szerkentyûk, és nem is szeretném a megadottnál olcsóbb szetteket látatlanban rossz minőséggel vádolni, a lényeg, hogy vásárlás előtt érdemes körbenézni). Egy darab csereégő 10-15eFt, vagyis nem olcsó, de ha nem gyártási hibás, akkor elég sokat kibír. Izzószál híján sokkal ütés- és rázásállóbb. A fórumhozzászólások alapján nekem úgy tûnt, hogy van, akinél túléli az autót, de akinek cserélni kellett, az is 100ekm futásteljesítmény nagyságrendjében történt. A hagyományos halogénizzóknál ugyan drágább km-re vetítve, de a „tuningizzóknál” már nem feltétlen. Fényerőben pedig messze jobb náluk.

-         Szubjektív tapasztalatok

Volt, aki első ránézésre azt mondta, hogy jó, de nincs elájulva tőle. Nem is az a cél :) A nagyobb fényerő igaz, de mivel az ember szeme elég tág határok között alkalmazkodik a fényerőhöz, így egy üres úton egyedül haladva, jó látási viszonyok között tényleg kb. ugyanannyit lehet látni vele, mint a halogénnel. Igaz, hogy ilyenkor amúgy is lehet távolságizni, úgyhogy ennek nincs sok jelentősége :) Viszont ahogy megjelenik a képletben a szembeforgalom, mindenféle zavaró-csillogó fények, a különbség egészen döbbenetes. Tulajdonképpen azt veszed észre, hogy nem veszel észre semmit, csak a szemed meregetése nélkül, nyugodtan, kényelmesen autózol és mindent látsz, amit kell :)

Tegnap megjártam a Bp.-Miskolc útvonalat oda-vissza, már odafelé is részben sötétben, hazafelé ráadásul folyamatos esőben. Ilyen körülmények között halogénnel eléggé kellemetlen az, amikor jönnek szembe a kamionok, csillog a fényük a vizes szélvédőn... xenon tompítottal viszont mindent kényelmesen láttam. Persze nem olyan messzire, mint távolságival, de egy határig gond nélkül belátható volt az út, ill. mindkét árokpart.

Mivel én hetente többször járok éjszaka kivilágítatlan országúton, ill. ezt az autót minden szempontból szeretném számomra ideálissá alakítgatni, nem is kérdés, hogy megérte-e a befektetés. Aki a városból ki sem mozdul, annak szerintem nem létszükséglet. A két „véglet” közöttiek pedig döntsenek belátásuk szerint... remélem, ebben segíthet valamicskét ez az írás :)

Felföldi Zsolt

 (alias Fefe)

egy egyre kevésbé széria VAZ 21113 boldog tulaja :)


H4-es készlet 2107-ben

Én nem bi-xenont alkalmaztam, hanem az olcsóbbik megoldást: xenon tompított, izzószálas távolsági. A távolsági, ha kiég, egyszerûen cserélhető. Az egész elfér a hatalmas H4 szabvány foglalatban, nincs szükség semmilyen átalakításra. Hátrány, hogy a távolsági fény izzója kikerül a 2107 parabolatükrének fókuszpontjából (hisz ott a xenon tompított van). A xenon tompított mindenesetre úgy világít, hogy országúti fény nem nagyon szükséges.

A H4-es xenon készletek között már kapható olyan, aminek árnyékoló tükre is van. Sajnos az enyémnek nem volt, így az izzó lefelé is világított, ami a parabolatükörről felfelé verődve mindenkit elvakított. A gyári szabványú vetítési képet úgy sikerült elérni, hogy alumíniumból legyártottuk ugyanezt az árnyékolót. Az előkészítése megvan az izzón, így a felszerelése nem volt gond. (Köszönet Csaba Péternek.)

A fényszórómagasságot helyesen beállítva nem villognak szemből a közlekedőpartnerek, a fény viszont hihetetlen :-), főleg a szórt fény. A teljesen sötét út mindkét széle úgy meg van világítva, mintha közvilágítás lenne.

Beszereléskor semmilyen kábelt nem kellett vágni, szigszalagozni... a xenon trafója a xenon-izzó csatlakozója és a lehúzott gyári fényszórócsatlakozó közé kerül be, kivezetése egy 24-es furaton keresztül történik, amit a készletben kapott és a kábelkötegre gyárilag felrakott gumidugó zár le.


H4, 2107

 

Hozzászólások ehhez a cikkhez:
Hááááát ugye egy 110 tulaja vagyok és eléggé elégedetlen a lámpáival, nem rosszak csak eléggé gyenge a fényerejük, H1 halogen ugye ami erőssebb kivitelben ritkán kapható, és tapasztalat és némi info révén a következőket lehet elmondanom, a xenon bi szenon megoldást leghatékonyabban ugy oldották meg hogy nem az égő mozog hanem egy elekromágnessel mozgatott kis fémlemez ami a vetitési képet változtatja meg. a másik sajna lényegesebb hogy ugye az ember 750-1400 angström közötti hullámhoszt lát be és a xenon nagyon közel van a 1400 hoz ami már majdnem UV és egy bizonyos idő után látáscsökkenést okoz, vezetve nem olyan vészes csak télen adja ki magát mert a hóról visszavert fény nem torzul annyira, mint a sötét felületektől, a fény is hullám és rá is érvényes a doppler effektus igy a hullámhossz csökken amikor visszaverődik (még szerencse), röviden mig nem találok olyan izzót ami nem bocsájt ki ilyen mennyiségü uv-t, addig csak erőssebb halo ban gondolkodom,

HID es izzókból ami minőségi és megfizethető azt két cég forgalmaz az osram és a phillips, bár a phillips eléggé gyér is tud lenni néha, de ezt tudnak gyártani.