Olajnyomásmér? m?szer (leírása és hibájának korrigálása.) 2103 és 2107!

(Szerző: Miki (Szentirmai Miklós), utoljára módosítva: 2006.12.22.)

Ezen az oldalon több cikk olvasható:

  • Kisa írása arról, hogy miért szükséges az olajnyomás mérő mûszer. Olajpumpa.
  • Rebel írása a potenciométeres olajnyomás-jeladóról és a mûszer bekötéséről
  • Miki írása az olajnyomásmérő mûszer csalásáról, hitelesítéséről


--------------------------------------------------------------------------------------------

Kisa írása az olajnyomásmérő szükségességéről, olajnyomásról, olajpumpáról:

Fontos hogy 2105-ös,szíjas motorról van szó!
Ennek az olajvisszafolyási gondjai ismertek.
A húzós kanyarokban kivillanó olajlámpa ennek számlájára írható.
[kiegészítés (z.) - nekem a láncos motor is csinált ilyet, kopott állapotában]

Az a baj, hogy ez az izzó nem jelzi pontosan az olajnyomás meglétét, csak akkor jelez, ha nagy a baj, azaz az olajnyomás kb.0.5 bar alatt van.
Ez pedig egy 5-6000-en, terhelésen forgó motornak nagyon kevés! Pár tizeddel nagyobb nyomáson nem jelez és abban a nyugodt tudatban nyomjuk tovább, hogy minden rendben. Ennek ellenére percek alatt komoly károk jelentkeznek a motorban akkor, ha az ideális 4-5Bar helyett csak 1bar alatti nyomásból gazdálkodik.
A csapágyak sérülnek, a dugattyúk kenése, hûtése gyakorlatilag megszûnik. Ennek hozománya az, hogy a csapágysérülések miatti résveszteség nő, igy az olajnyomás normál üzemben is 20-50 %-al csökken. (Ez nagyon sok!)
Tehát jól illesztett motornál a levegőt szívó olajpumpa még bírta tartani azt a nyomást és szállítási mennyiséget, amikor épp nem gyullad ki az izzó, de később már nem. A hiba látszólag egyik pillanatról a másikra jött, valójában pedig már akkor is megjelent, mikor még az olajnyomás izzó nem jelzett. [gy.k.: A mutatós mûszerről a hiba már ilyenkor leolvasható. z.]

Régebben csináltam egy érdekes kisérletet. Én is meglepődtem.
Van egy olyan izé, amivel a motor álló helyzetében is meg lehet forgatni az olajpumpát. Fúróba befogva 2500-2800-as fordulattal lehet hajtani, ami 5000-5600-as motorfordulatnak felel meg.(Új motoroknál ezzel lehet végigvinni az olajat.)
2101-es motorban:
Maximumig töltött olajszinttel, üzemmeleg olajjal a nyomás tartósan 5 bar közelében van.
Minimumig töltött üzemmeleg olajjal 5-10 mp múlva érezhetően levegőt szív a pumpa, és a nyomás kb.4 barra esik. Hideg motornál ugyanez kb. 5mp után 2-2.5 bar-ra csökken MAX olajszinttel, minimummal pedig 2 bar alá. (Persze hideg motort nem szokás 5000-en forgatni.)

A megdöbbentő ebben az, hogy állóhelyzetben, álló főtengelynél is elfogy az olaj, tehát az ide-oda libbenő olajjal ez még rosszabb.
Az oka egyszerûen az, hogy a szivattyú az összes karterben lévő olajat felszivattyúzza a hengerfejbe, és nincs ideje visszafolyni ilyen ütemben. Ezért elfogy.
Érdemes elgondolkodni egy olajnyomás mérő mûszeren !
Több típusú autóban van olyan olajgomba, ami 2-2.5 bar nyomás alatt zár. Érdemes lehet ilyet beszerelni és csapatás közben ennek a jelére figyelni. Össze lehetne köti egy olyan egyszerû elektronikával, ami csak 2000-3000-es fordulat fölött engedné jelezni a hozzá kapcsolt izzót. Így nem lenne zavaró az alapjárati "vészjelzés".

Szóval én azt hiszem, hogy a kivillanó olajlámpának a sérült csapágysor lehet a fő oka. (A távgyógyítás minden, csak nem pontos. Van remény :)

Olajpumpa:

Nehéz dolog. Én eddig bárhol vásároltam, csak nagyon rossz minőségû, spémes, rozsdás, megmunkálatlan vackot találtam. (elsősorban a Ladaboltban!) Az olajnyomás határoló szelepe is katasztrófa. Ezek után hogyan bízzak abban, hogy mikor nyit 2 bar-nál, vagy 15-nél ??
A gyári beépítésû pumpa kopásból adódó egyetlen nagy hiba a hajtótengely bordáinak kopása. Erre viszont oda kell figyelni és ilyenkor érdemes az egész pumpát cserélni. (Nincs jobb megoldás.)
Mostanában, az egyetlen jó minőségû és jó lelkiismerettel beépíthető szivattyút a Start-Auto boltjában sikerült szerezni.
Háromszög alakú papírdobozban van, 5EFt körüli áron.
Ha nem sikerül ilyet szerezni, akkor inkább nem cserélek pumpát. Nagyon sok bajom volt a sok "gyári" vacakkal!

Kisa

 

--------------------------------------------------------------------------------------------

MM 393-A potenciométeres motorolajnyomás-jeladó leírása.
Írta: Rebel

Az 1.80. ábrán a VAZ-2103 típusú gépkocsikban használt MM 393-A jelû potenciométeres jeladó szerkezeti felépítése látható. A jelátalakítóban levő membránt (4) gyûrû (2) szorítja a ház (1) és az alaplap (3) közé. A membrán nyomócsapja (5) karral (6) továbbítja a membránelmozdulást a potenciométer (7) csúszkáihoz (11). A potenciométer a jeladóházhoz (10) erősített dugaszoló csatlakozón (9) keresztül kapcsolódik a jelzőmûszer mérőtekercseihez. A dugaszoló csatlakozás a szigetelő (8) belsejében helyezkedik el. Az adó csatlakozó csőcsonkjába préselt fojtó fúvóka (13) az esetleges nyomáslengéseket csillapítja. A (12-es) gyûrû a jeladó csatlakozását tömíti. A mérendő nyomás hatására a membrán elmozdul (felfelé) és a közvetítő mechanizmuson keresztül elmozdítja a potenciométer csúszkáját (az ellenállás-csökkenés irányába). A mérendő nyomás és az adóellenállás változása között a következő összefüggés érvényes:

A membrán alatti térben uralkodó nyomás és a potenciométer ellenállása

Nyomás [bar]   ellenállás [ohm]

0 ____  290...320 

4 ____  103...133 

6 ____   55...80 

8 ____    0...15 


A potenciométer csúszkáját mozgató mechanizmus a membrán elmozdulását egyrészt megnöveli, másrészt szögelfordulássá alakítja át. Ez az átalakítás önmagában lineáris, de a potenciométer csúszka ív mentén végzett mozgásának - az ellenállás változás szempontjából - csak a hossztengelyre merőleges vetülete hatásos, így a membránelmozdulás (a mérendő nyomás) és az ellenállás-változás közötti kapcsolat végeredményben nemlineárissá válik. (Az ellenállás változás a csúszka szögelfordulásának szinuszával arányos.)
A nemlinearitás kis értéken tartásához a lehetőségeknek megfelelően a potenciométer-csúszka karját igyekszenek hosszúra választani.
A hullámos membrán nemcsak a térelválasztásról gondoskodik, hanem rugóként mûködve a nyomásból elmozdulást képez, azaz mechanikai jelátalakítást végez.

UK 194 motorolajnyomás-mérő mûszer

Az 1.80. ábrán látható jelátalakító az UK 194 jelû kereszttekercses jelzőmûszerrel mûködik együtt. A jelzőmûszer szerkezeti felépítését az 1.81. ábra mutatja.

A tekercseket (9) az egy darabból álló tekercstestre(8) az 1.81b ábra szerinti elrendezésnek megfelelően csévélik fel. A mozgórészt különálló, a csévetest alsó részéhez erősített konzolra (14) szerelik. A lapos állandó mágnes (12), amelyet a mûszermutató (7) tengelyéhez (13) erősítettek, a mûszer összeszerelésének és beállításának megkönnyítésére a középvonaltól kismértékben eltolva a tekercsek belsejében helyezkedik el.
A mutatótengely központos ágyazásáról két talpcsapágy gondoskodik, amelyek közül az egyikben (11) csillapítóolaj található (16) a mozgórész lengéseinek csökkentésére. A tengelyhez préseléssel hozzáerősített alátét (15) tartja a csillapítóolajat a csapágyban (11). Az 1-es és 2-es tekercs a csévetest azonos oldalán helyezkedik el, tekercselési irányuk ellentétes, a tekercseknek közös kivezetése (5) van. A 3-as tekercs a csévetest másik oldalán található, egyik vége a 2-es tekerccsel kapcsolódik, másik végét a 4-es kivezetésnél testelik. Az 1-es tekercs a 6-os kivezetésnél csatlakozik a gépjármû villamos hálózatához.
A tekercseket 0,1mm átmérőjû, zománcozott huzalból készítették. A menetszámok és az ellenállásértékek a következők:


Mérőtekercs   Menetszám   Ellenállás [ohm] 

1______  680+/-2  ______  120+/-6
 

2______  280+/-2  ______  43
 

3______  840+/-2  ______  130 
 

2 és 3 együtt ______              ______  173+/-8,5
 

 

MM 120 nyomáskapcsoló
 

2.2. ábra. Az MM 120 (VAZ) nyomáskapcsoló szerkezete
1 mozgó érintkező, 2 kivezető, 3 szûrő, 4 szigetelőtest, 5 mérőrugó,
6 nyomócsap, 7 álló érintkező, 8 membrán, 9 ház

A motorolaj-nyomás legkisebb értékét jelző kapcsoló az egyik legrégebbi szerkezeti egység, felépítésében is viszonylag keveset változott. A kapcsoló a kapcsolási nyomás elérésekor "testet ad" a jelzőlámpának, a jelzőlámpa világítani kezd. Ez azt jelenti, hogy a motorolaj-nyomás olyan kis értékre csökkent, amelynél a motor már károsodhat, ezért nem tanácsos a jármûvet tovább használni a hiba okának megkeresése és megszüntetése nélkül. A nyomáskapcsolót az általa szolgáltatott információ fontosságára való tekintettel beépített nyomásmérő jelzőmûszer esetén is használják pl. a VAZ típusú személygépkocsikban.
Az összes VAZ típusú személygépkocsikban alkalmazott MM 120 motorolaj-nyomáskapcsoló szerkezeti felépítése a 2.2. ábrán látható. A speciális szûrő(3) nyomáskiegyenlítést végez (a külső nyomás felé). Az érintkezők zárt állapotában a nyomáskapcsolón 0,5A áram folyhat (Imax 0,5A tehát maximum 6W-os izzót lehet visszajelzőként használni "relézés" nélkül)
A nyomáskapcsolókban a mûködéshez szükséges jelátalakítás és jel-összehasonlítás mechanikai mennyiségek között megy végbe. A mérendő nyomást a membrán alakítja erővé, amit a rugóerővel összehasonlítva jön létre az érintkezőket bontó elmozdulás.
A motorolaj nyomáscsökkenését figyelő kapcsolókhoz hasonló felépítésûek a hidraulikus féklámpakapcsolók is, azzal az eltéréssel, hogy az érintkezők nyomásmentes állapotban nyitnak és a kapcsolási féknyomás elérésekor zárnak. Lényeges eltérés még hogy a hidraulikus féklámpakapcsolók túlterhelhetősége 200...300 bar. A Vaz 2101-től 2107-ig (klasszikus Lada) A féklámpakapcsoló mechanikus, a fékpedál elmozdulása vezérli a féklámpakapcsolót.

A nyomáskapcsoló mûködése:

Alapállapotban az érintkezők (1-es és 7-es a 2.2 ábra számjelölése szerint) zárt állapotban vannak az olajnyomás ellenőrző lámpája világít. A motor beindítása után amint az olajnyomás eléri azt az értéket amelynél a nyomáskapcsoló membránjára(8) nagyobb erővel hat, mint a rugó(5), a membrán elmozdul a rugó felé. (a 2.2 ábra szerint felfelé) Az membrán elmozdulása a nyomócsapon(6) keresztül eltávolítja a mozgó érintkezőt(1) az álló érintkezőtől(7), az áramkör megszakad, a visszajelző kialszik. Ha az olajnyomás lecsökken a kapcsolási nyomás alá ( motorolaj-nyomás olyan kis értékre csökkent, amelynél a motor már károsodhat) a rugó nagyobb erővel hat a membránra, mint az olajnyomás, így a membrán elmozdul (a 2.2 ábra szerint lefelé) a nyomócsappal és a mozgó érintkezővel együtt. Zárnak az érintkezők, az áramkör záródik és az olajnyomás ellenőrző lámpája világít...

 


MM393-A potenciométeres nyomásátalakító és MM120 nyomáskapcsoló a motorblokkra felszerelve

 

        

Az Uk194 olajnyomás-mérőmûszer és csatlakozó-kiosztása.


1. +12v;
2. test;
3. mûszervilágítás(+12v);
4. ell. lámpa (jel az MM120-tól);
5. nyomásmérő(jel az MM393-A-tól);
 

 

Felhasznált irodalom: Dr Buna Béla Mérőmûszerek az autóban c. könyve
Gépelte, és Html formátumba "öntötte": Rebel
--------------------------------------------------------------------------------------------

Az olajnyomásmérő mûszerek hibájának korrigálása. 2103 és 2107!
Írta: Miki


A decemberi talin kaptam Orosz Nánditól egy 2103 olajnyomásmérő vevőt. (gy.k.: "mûszer". z.)
Vettem hozzá egy új adó részt, és az asztalon összeraktam, kipróbáltam. A talin Borza Gyuri panaszkodott, hogy az olajnyomás mérője alig mutat, de a motorral nincs gond, igy gondoltam elvégzek egy kisérletet a mûszer hitelességével kapcsolatban.
Kompresszorral megnyomatva az olajnyomás adót, ezt az eredményt kaptam:

(a szöveg a képek alatt folytatódik! z.)


 


 



Látszik, hogy a másik mûszerhez képest nekem ezzel az adó-vevő párosítással lefelé csal a mûszer, nem is keveset. A 8 bar-os végkitérésnél már kezd pontos lenni, de az számunkra érdektelen, nekünk a 3-4bar-os részen illene pontosnak lennie.

Megoldás:
Be kell tenni egy egyedi értékû ellenállást a vevő mûszer test érintkezője és tekercs kivezetése közé. Eredetileg a testérintkezőre rá van forrasztva a tekercs kivezetése, ezt le kell venni és közbeiktatni a kívánt értékû ellenállást.




Nekem ez 74 ohmra jött ki, miközben az ideiglenesen odarakott potméterrel a mutató helyzetét az általam hitelesnek ítélt másik nyomásmérőével megegyezőre állítottam. Természetesen ez mindenkinél más lesz, attól függően, hogy a vak szerencse folytán milyen adó-vevő pár jut neki.

A beállítás után így néz ki a nyomásmérők kijelzése:

 


Látható, hogy az alsó tartomány pontosabbá vált, cserébe viszont 4 bar fölött valamivel többet hazudik a mûszer. Ez viszont jelen esetben érdektelen...

Született egy újabb megoldás is, mivel sokaknak nincs otthon kompresszor meg egyebek.

Azt tapasztaltam, hogy a mûszert és az adót összekötve, fesz. alá helyezve 0 nyomáson a mutató nem nullát mutat, hanem alaphelyzetben áll.
Ha ilyenkor (a cikkben leirt módon berakott) potméterrel beállítjuk a mûszer mutatóját pontosan a 0-ra, akkor jó közelítéssel pontos lesz a mûszer, tapasztalatom szerint 4 bar-on kb. 1 mutatószélességnyi hiba keletkezik max.



A 2107 olajmûszer eltéréseit is kimértem: