A röpsúly rugók beállítása, szabályzási görbéje és hatása

(Szerző: gm (Melegh Gábor), utoljára módosítva: 2007.02.26.)

Az alapelõgyújtás 5-7 fok, ezt mindenki tudja. Erre jön rá pluszban a röpsúlyos (max. 31 fok) és a vákumos szabályzás, ami már nem biztos hogy közismert.

 

  Az alapelõgyújtás 5-7 fok, ezt mindenki tudja. Erre jön rá pluszban a röpsúlyos (max. 31 fok) és a vákumos szabályzás.
A vákumos szabályzás 12 fokot jelent, ha jól mûködik, alapjáratban nincs hatása, és teljes terhelésnél sem érvényesül, csak alig benyomott gázpedálnál adja rá a 12 fokot.

 

 

  A gyengébbik rugó szokott kinyúlni. emiatt a "második fokozat" (az erősebb rugó) hamarabb elkezd dolgozni, és a max. szabályzást is alacsonyabb fordulatszámon éri el.
ilyenkor már alapjáraton is kijjebb lógnak a röpsúlyok, vagyis a normális 5-7 fok (az alapelõgyújtás) helyett összesen 10-15 fokkal a holtpont elõtt táncol a jel.
alacsony fordulatszámon, (fõleg gyorsítva) könnyen becsörög a motor. ha nagyon vacak, néha indításkor visszarúg.

   

Ha lógó rugónál mégis visszatekerjük az alapjáratnál mért elõgyújtást 5-7 fokra, (és látszólag jó munkát végzünk), magasabb fordulatszámokon rosszul viselkedik a motor, hiszen lecsökken az össz-elõgyújtás-szabályzás (a plafon alacsonyabb lesz).
lecsökken a teljesítmény.

Az ábrán 2 (két) fokos alapelõgyújtást adtam neki, de könnyen el lehet cseszni annyira, hogy alaputógyújtás (holtpont után 2-3-5 fokkal) legyen a végeredmény.

És még egy kis adalék az elõgyújtás állításhoz:
A röpsúlyos elõgyújtásszabályozás beállításához eredeti új rugók kellenek. ezek nélkül nehéz, vagy egyátalán nem lehet beállítani a pontos vezérlési diagrammot.
Ja persze, ezen kívül igyekezzetek szerezni egy olyan elosztót, aminél a rugók külön beakasztófület kaptak. A legelsõ változatot az oroszok sokáig gyártották, ott nem volt állítási lehetõség.

A jó változat, a használható elosztótípus így fest:

 

 

 

A nem jó változat, az eredeti orosz/2101 type elosztó (ilyet újként senki ne vegyen, régen nem gyártják):

 

Azt hiszem nem kell külön magyarázni, hogy ez utóbbinál fix bekötésûek a rugók, és ez miért baj.

A felsõ (jó) változat esetében lehet azt megtenni, hogy stroboszkóppal, külsõ fordszámmérõ mûszerrel összehasonlítgatjuk a valós elõgyújtási értékeket a gyári jelleggörbével. elõtte persze le kell húzni a vákuumos szabályzót, megfeszíteni a vezérmûláncot (nem lehetnek kopottak a lánckerekek, fõleg a kicsi számít).

A beállítás konkrét menete azzal kezdõdik, hogy kis alátéttel vagy gumival elõfeszítem a gyengébbik röpsúlyrugót (hogy az alapjárattal futó motornál el ne induljon a szabályzás) és ezzel a beszabályzás idejére alap nulla fokra beállítom az elõgyújtást. ha a nulla fokot sikerült belõni, kiveszem a feszítést, és elõkészítem a jelleggörbét.

Jelleggörbébõl itt van négy (elméletileg mindegyik ugyanazt mondja):

 

A jelleggörbékre írt számok ne tévesszenek meg senkit (van amelyiken ki van javítva).

A függõleges tengelyen 0 tól 30-ig, a vizszintesen 0 tol 6000-ig megy a skala. ahol feleennyi szerepel, az az eloszto tengelyenek fordulatszamara es a benne keletkezo elogyujtas-valtozasra vonatkozik. a motoron vizsgalva az elosztot viszont ketszeres a fordulatszam es az elogyujtas erteke.

A könyvekben ajánlott vizsgalópad hiányában magán a motoron szoktam az elosztó jelleggörbéjét vizsgálni. a könnyebb gázadáshoz (a motornak az egyes fordulatokat tartania kell) le szoktam venni a gázrudazat visszahuzó rugóit.

0-tól kezdve nézem, hogy a röpsúlyrugók mennyi a hozzáadott elõgyújtás biztosítanak az egyes fordulatszámokon. nézem a fordulatszám mûszert (mondjuk tartom vele az 1800-as fordulatot), aztán a stroboszkóppal a fõtengely jelét, hogy mennyit mutat. ezt a grafikon szereplõ értékkel össze kell vetni (több vagy kevesebb vagy pont annyi lesz).

aztán leállítom a motort, leveszem az elosztófedelet és a rotort. icipicit állítgatom a megfelelõ rugó feszítését, és összepakolom. újra beindítom, kipróbálom mit változott.
alulról felfelé kell kezdeni, vagyis 1000-1200-1400 és így tovább. a gyengébbik rugó egymaga hat kb. 2000-es fordulatig, utána belép a második rugó.

mivel nincs tekergetõ-állítgatós stroboszkóp mindig kéznél, a szíjtárcsán egyszer pontos bevágásokat csináltam egy recés konyhakéssel a tíz fokoknál, negyven fokig. a motoron 0, 5, 10 az osztás, úgyhogy az egész tartományt (30 fok) látom. amikor készen van, és követi a grafikont, kis idõre megint visszateszem a feszítést, és 5-7 fok közé, ahogy éppen jó szok lenni, berakok neki alapelõgyújtást.

bizony mondom, meg lehet érezni és látni (elõbbit abban, hogy mennyire lehet visszavenni a gázt, és tartja a sebességet, utóbbit at ECON-mûszeren) hogy 5, 5.5, 6 vagy 7 fok az éppen megfelelõ alapelõgyújtás.
ha pontosan a megadott értéket követi a szabályzás, kurva jól megy az autó.

EKKOR lehet az úszószint 0,1 mm-es pontosságú beállításán kívül az üresjáratot is állítgatni. ilyenkor lesz olyan fickós a motor, hogy nem akarod, mégis megkapar a kerék...

GM

Hozzászólások ehhez a cikkhez:
Fontos még a vezérlés feszességén és hézagmentességén kívül, hogy az elosztótengelyt, és olajpumpát közösen meghajtó kis fogaskerék ne legyen kopott. Ha ennek a meghajtókeréknek belül kikopnak a fogai, akkor a stroboszkóppal nézve iszonyatosan táncol a jel, és lehetetlen pontosan beállítani az ideális gyújtásgörbét. Nem is beszélve az elosztótengely holtjátékosságáról. Ettől még rángathat is a motor.