Mechanikus karburátorok

(Szerző: Ravens (Horváth Márk), utoljára módosítva: 2010.03.22.)

Mechanikus porlasztók

A VAZ 2101, 2102, 2103 és 2106 gépjármûvek motorjai esőáramlású kéttorkú, soros fojtószelep nyitású Weber-rendszerû porlasztóval üzemelnek. A 2101 és 2102 típusok porlasztói azonosak. Az új 2103 gépjármû porlasztója csak annyiban módosult, hogy az üresjárati benzinfúvókát elektromágneses szeleppel látták el. A porlasztó kiegyenlítése féklevegős, a legnagyobb teljesítményhez szükséges dúsítást az áramló levegővel vezérelt dúsító adja. A motor gyorsítását a primer és szekunder porlasztóban elhelyezett átmeneti dúsítórendszer, ill. membrános gyorsítószivattyú segíti. A hideg motor indítását kényszernyitó szerkezettel ellátott fojtószelepes indítórendszer, a meleg motorét pedig úszóház szellőztetőszelep könnyíti meg.

1. ábra. VAZ 2101 gépjármû porlasztójának metszete

Mind a primer, mind pedig a szekunder porlasztónak azonos féklevegős kiegyenlítésû főfúvóka rendszere van (1. ábra). A tápszivattyú által szállított benzin az 1 szûrőn és a 2 úszóval vezérelt csillapítórugós 3 tûszelepen keresztül áramlik az úszóházba. A 4 főfúvókán átáramló benzinmennyiséget az 5 féklevegőfúvókán beáramló és a 6 búvárcső oldalfuratainak 7 kiegyenlítőaknába jutó levegő, ill. az ezzel kapcsolatos nyomásváltozás módosítja. A féklevegővel keveredő benzin a 8 porlasztócsövön keresztül a kiszerelhető 9 keverőtorokba, majd a 10 légtorokba jut.

A szekunder porlasztóban dúsítórendszert találunk, ami a szekunder fojtószelep közelítőleg teljes nyitásakor lépmûködésbe. Ekkor a 11 dúsítófurat előtt elhaladó levegő akkora depressziót okoz, hogy a 12 dúsító benzinfúvóka furatában áramlást indít. Az áthaladó benzinhez levegő keveredik a dúsítórendszer 13 levegőfúvókáján keresztül, a keverék pedig a dúsítás mértékét meghatározó 14 keverékfúvókán és a dúsítófuraton keresztül áramlik a motorba.

A primer fojtószelep tengelyére forgattyúsház gázelszívót szereltek, amely a fojtószelep nyitásától függően mûködik. Üresjáratban vagy kismértékben nyitott fojtószelep helyzetben a forgattyúsházhoz csatlakozó 15 cső a motor szívócsövével csak olyan kisméretû 16 furaton keresztül áll kapcsolatban, ami nem zavarja az üresjárat vagy a részterhelés keverékképzését. A primer fojtószelep 30o-os nyitása után a fojtószelep tengelyén elhelyezett 17 mûanyagtárcsa kerületén levő 18 horony azonban a szívócső és a forgattyúsház kapcsolatát határozottá teszi. Ilyenkor a nagyobb motorterheléssel együtt járó jelentősebb kartergáz mennyiséget maradéktalanul beszívja a motor, anélkül, hogy ez a keverési arányt érdemlegesen megváltoztatná.

2. ábra. VAZ 2101 gépjármûporlasztójának üresjárati rendszere

Az üresjárati rendszert a kiegyenlítőakna látja el benzinnel (2. ábra). Az 1 üresjárati fúvókán átáramló benzin a függőleges csatornában keveredik a 3 levegőfúvókán és a 4 átmeneti dúsító furatokon keresztül beömlő levegővel, majd a keverék az 5 kúpos szabályzócsavarral ellátott furaton keresztül a fojtószelep mögé áramlik. Az elporlasztott benzin párolgása által elvont hőmennyiség pótlására a porlasztó alsó részét hûtővízzel melegítik, amely az öntvény 6 üregen áramlik át. Az ismertetett üresjárati rendszerhez hasonló megoldás található a szekunder porlasztóban, csak itt hiányzik a kúpos szabályozócsavarral ellátott üresjárati furat. Ez a megoldás teszi lehetővé a szekunder fojtószelep nyílásakor szükséges átmeneti dúsítást.

Az ábrán figyelemmel kísérhető a porlasztó úszóházának szellőző rendszere is. A primer fojtószelep nyitásakor a fojtószelep tengelyére rögzített – gyorsítószivattyút mozgató – 7 lemezidom elfordul a szekunder fojtószelep tengelyére felfûzött 8 lemezkar elől, amit ekkor a tengelyen elhelyezett rugó az óramutató járásával ellentétesen elfordít. A lemezkarhoz kapcsolt 9 rúd elmozdul fölfelé és megemeli az úszóház 10 szellőzőcsatornája előtti 11 szelepet. A fojtószelep nyitása után így az úszóház külső légtérbe nyíló csatornája elzáródik. Alapjáratban, ill. a motor leállítása után viszont az úszóház kapcsolatba kerül a külső légkörrel, így a meleg motor miatt elpárolgó benzin a szabadba távozhat és nem okozhat indítást zavaró keverékdúsítást.

3. ábra. VAZ 2101 gépjármû porlasztójának gyorsítószivattyúja

A porlasztóba épített membrános gyorsítószivattyút (3. ábra) a primer fojtószelep tengelyére rögzített 1 lemezidom vezérli, ami a görgős végû 2 szögemelő segítségével kétszer; mind a primer, mind pedig a szekunder fojtószelep nyitásakor, a 3 rugó ellenében elmozdítja a 4 befecskendező membránt. A membrán előtti térben elhelyezkedő benzin ilyenkor két irányba távozhat, egyrészt az 5 befecskendező csatornán, az itt elhelyezett 6 golyós nyomószelepen és a 7 befecskendező fúvókán áthaladva a keverőtorokba, másrészt az úszóház felé a visszafolyást elősegítő 8 fúvókán át. Ennek a fúvókának kell megakadályozni, hogy nagyon lassú gázadáskor vagy a gázpedál egyenetlen úton elkerülhetetlen rezgésekor benzint szállítson a befecskendező szivattyú. A fojtószelep zárásakor a membrán ellentétes irányban mozog és a 9 szívószelepen keresztül az úszóházból benzint szív a szivattyú belső terébe. Így a következő gázadáskor ismét mûködik a gyorsítószivattyú.

4. ábra. VAZ 2101 gépjármû porlasztójának indítórendszere

A 4. ábrán látható metszet az indítórendszerről és a szekunder fojtószelep progresszív vezérléséről tájékoztat. Az indítórendszer asszimetrikus tengelyû 1 fojtószelepe akkor zárja el a primer torok feletti keresztmetszetet, ha a szívatóforgattyú (ill. bowden) meghúzásával az indítórendszer 2 vezérlőkarját az ábra szerinti B helyzetből A állásba fordítjuk. Ekkor egyrészt a vezérlőkar és az indító-fojtószelep közötti 3 teleszkópos rúd zárásirányba ütközésig fordítja az indító-fojtószelepet, másrészt a 4 kapcsolórúd elmozdul lefelé és az így mozgatott 5 támasztókar nekiütközik az oldalirányba kihajlított 6 ütközőnek. Ezáltal primer fojtószelep kissé kinyílik.

A motor sikeres indításakor, a fojtószelep mögött keletkező depresszió a kényszernyitó-szerkezet 7 membránját rugó ellenében elmozdítja, részlegesen nyitva az indító-fojtószelepet. A beáramló levegő megváltoztatja a motorba jutó keverék összetételét és így beszabályozható a megkezdődhet a melegítő járatás. Az indító-fojtószelep nyitásával beszabályozható a melegítő járatás keverési aránya. Ez a kényszernyitó-szerkezet membránjának ütközőcsavarjával (metszetrajzon nem látható) lehetséges. Ha az indító-fojtószelep nyitását növeljük, vagyis a zárócsavar alatti ütközőcsavart kifelé hajtjuk a melegítőjáratás keveréke szegényebbé, ellentétes irányú állítás esetén pedig dúsabbá válik. Megemlíthető, hogy a motor hőmérséklet növekedésével arányosan a szívatót célszerû fokozatosan visszatolni, hogy elkerültjük a túlzottan dús keverék motorélettartamot károsan befolyásoló hatást.

Ezen az ábrán a szekunder fojtószelep vezérlése is figyelemmel kísérhető. A gázpedállal mozgatott 8 kar mindaddig csak a primer fojtószelepet nyitja, amíg a másik végén levő 9 csap a szekunder fojtószelepre rögzített 10 lemezkar ovális furatában szabadon mozoghat. Ha a csap eléri az ovális furat alsó végét, a primer és a szekunder kar hosszából adódó nagyon jelentős áttételnek megfelelően, ugrásszerûen nyitja a szekunder fojtószelepet. Az ismertetett fojtószelep vezérlés nagyon előnyös, mert részterhelési üzemállapotok kíséretében – amikor csak a primer fojtószelep nyit – a légtorokban kialakuló jelentősebb áramlási sebesség lehetőséget ad a benzin jobb elporlasztására, ezzel szemben nagy motorterhelések esetén a szekunder torok nyitása miatt lényegtelenül növekszik a porlasztó áramlási ellenállása. A kisebb porlasztó-ellenállás viszont motor teljesítményét növeli.


5. ábra. VAZ 2103 gépjármû porlasztójának üresjárati rendszere

A VAZ 2103 típusú gépjármû porlasztója a fúvókák méretétől és az üresjárati fúvókában elhelyezett elektromágneses szeleptől eltekintve, mindenben megegyezik a VAZ 2101 és 2102 típusú gépjármûvek ismertetett porlasztóival Az üresjárati fúvókában elhelyezett szelep (5. ábra) a melg motor leállítása utáni öngyulladásos üzemet szünteti meg azáltal, hogy a gyújtás kikapcsolásakor elzárja a benzin áramlását. A szelep mûködése nagyon egyszerû (6. ábra) a benzin áramlását elzáró 1  szeleptestet a 2 rugó szorítja a zárófelülethez, amikor a 3 elektromágneses tekercs nem kap áramot. A tekercs egyik végét a szeleptesthez csatlakoztatták, a másikat pedig a 4 szigetelt kivezetéshez csatlakoztatták, ami a gyújtás áramkörével áll kapcsolatban. Megemlíthető, hgy a beszerelésre való 5 menet mögött a 6 olajálló gumikarika gondoskodik a tömítésről, ez az üresjárat zavartalansága érdekében nagyon fontos.

 


6. ábra. VAZ 2103 gépjármû üresjárati rendszerében elhelyezett elektromágneses szelep metszete

Altípusok:

    • 2101-1107010-01: Csak a fúvókák térnek el, de ez a típus nem került forgalomba.
    • 2101-1107010-02: Csak a fúvókák térnek el.
    • 2101-1107010-03: 1976-ban jelent meg a gépkocsikon ezen már szerkezeti változtatások is tapasztalhatók, legszembetûnőbb az alapjárati rendszer korszerûsítése. Megjelent a megkerülő-levegőcsavar. A venturi-csöveket és a fúvókákat itt is módosították.
    • 2103-1107010-01: Ennek a porlasztónak nincs teljesítmény(dúsító)- (takarék-) berendezése, valamint úszókamra-kiegyenlítőszelepe. Az így módosított porlasztókat 1974-től szerelik be.
    • 2106-1107010: Teljesen megegyezik a 2103-1107010-01 típussal.

Beállítási adatok:

*** nem kivehető fúvókák

 

Forrás: Dr. Flamisch Ottó - Gépkocsi porlasztók, befecskendező szerkezetek