Solex (Pierburg) licenc? karburátorok

(Szerző: Karesz (Vida Károly), utoljára módosítva: 2006.11.23.)

Köznéven szamara karburátor de kocka ladákon is előfordulhat

 

A Solex karburátorgyár 1984 januárjától már Pierburg névvel fut. Pierburg professzor tiszteletére vette fel a nevet a gyár, így lett Pierburg Gmbh & Co.

A VAZ gyár felkérésére a Solex cég fejlesztette ki karburátort az új Samara típuscsalád motorjaihoz.

Az újabb igényeknek megfelelően a karburátorokat tovább fejlesztették, különböző kiegészítő szerkezetek jelentek meg: automata szivató, az aktívszenes enzingőz elnyelető rendszer, a kipufogógáz visszavezetés, a fojtószelepnyitó stb.

 

  1. üzemanyag bevezetőcsonk
  2. üzemanyag szitaszûrő
  3. benzin-visszavezető fúvóka
  4. benzin-visszavezető csonk
  5. tûszelep
  6. primer fő üzemanyag-fúvóka
  7. primer féklevegő fúvóka
  8. primer keverőcső (búvárcső)
  9. primer porlasztócső
  10. szekunder fő üzemanyag-fúvóka
  11. szekunder féklevegő fúvóka
  12. szekunder keverőcső (búvárcső)
  13. szekunder porlasztócső
  14. alapjárati benzinfúvóka
  15. alapjárati levegőfúvóka
  16. előgyújtás-szabályzó kalibrált furata
  17. alapjárati keverékminőség állító csavar
  18. erőátviteli dúsítórendszer membránfedele
  19. erőátviteli dúsítórendszer vákuumvezetéke
  20. erőátviteli dúsítórendszer membránja
  21. erőátviteli dúsítórendszer rugója
  22. erőátviteli dúsítórendszer szelepe
  23. erőátviteli dúsítórendszer fúvókája
  24. teljesgázüzemi dúsítórendszer benzinfúvókája
  25. teljesgázüzemi dúsítórendszer dúsítócsöve
  26. szekunder torok átmeneti rendszerének benzinfúvókája
  27. szekunder torok átmeneti rendszerének levegőfúvókája
  28. szekunder torok átmeneti rendszerének dúsítórése
  29. gyorsítószivattyú karja
  30. gyorsítószivattyú befecskendezési időt növelő rugója
  31. gyorsítószivattyú membránja
  32. gyorsítószivattyú befecskendező fúvókája a golyósszeleppel
  33. gyorsítószivattyú golyósszelepe
  34. úszó
  35. alapjárati rendszer fûtése
  36. kartergázbevezető csonk
  37. előgyújtás-szabályzó csőcsonkja
  38. primer torok átmeneti rendszerének dúsítórése
  39. kompenzálófurat az alapjárati rendszerhez
Levegőellátás:

A karburátorba belépő levegőt papír szûrőbetét szûri meg. A levegőszûrőházba belépő levegő hőmérsékletét hőerőelemmel mûködtetett szelep automatikusan szabályozza. A hőszabályzónak két belépő csonkja van, az egyik "hideg" levegőt szív a motortér első feléből, a másik csonk meleg levegőt szállít a kipufogó gyûjtőcsőtől.

Üzemanyag-ellátás:

Az üzemanyagtartályból papírszûrőn keresztül tápszivattyú szállítja a benzint a karburátor tûszelep előtti csatornájába. Az 1 beömlőcsonk után találjuk a zárócsavarral lezárt 2 szûrőhálót, mely a csatornába beáramló üzemanyagot szabadítja meg a nagyobb a szennyeződésektől. A gőzdugó képződést és a tápnyomás ingadozását csökkenti a 3 kalibrált furattal ellátott 4 visszavezető csonk, mely visszacsapószelepen keresztül a tartályba vezeti a fölösleges üzemanyagot. A részlegesen visszaáramoltatott üzemanyag lehetővé teszi, hogy a tápszivattyú és a karburátor mindenkor aránylag hideg benzinnel legyen ellátva, függetlenül a motor benzinfelhasználásától.

A karburátor megfelelő mûködéséhez az úszóházban állandó benzinszint szükséges. Ezt a benzinszintet az 5 tûszelep szabályozza a 34 kétkarú úszó állásától függően.

Fő adagolórendszerek:

Primer torok

Az úszóházból a benzin a 6 primer főfúvókán keresztül jut a primer kiegyenlítőaknába. A levegő a szûrőházból a karburátor fedelén kialakított csatornán át jut el a 7 primer féklevegő fúvókához. A 7 fúvókán átáramló levegő a 8 keverőcső oldalfuratain áramlik a primer kiegyenlítőaknába. A kiegyenlítőaknába került benzin és levegő habos keveréket alkotva áramlanak tovább, majd a 9 porlasztócsövön keresztül a primer torokba jut.

Szekunder torok

A szekunder torok fő adagolórendszere teljesen hasonló a primer torokéhoz.

Az úszóházból a benzin a 10 szekunder főfúvókán keresztül jut a szekunder kiegyenlítőaknába. A levegő a szûrőházból a karburátor fedelén kialakított csatornán át jut el a 11 szekunder féklevegő fúvókához. A 11 fúvókán átáramló levegő a 12 keverőcső oldalfuratain áramlik a szekunder kiegyenlítőaknába. A kiegyenlítőaknába került benzin és levegő habos keveréket alkotva áramlanak tovább, majd a 13 porlasztócsövön keresztül a szekunder torokba jut.

Alapjárati rendszer

A primer karburátorban lett kialakítva.

A benzin primer kiegyenlítőaknából kerül a 14 elektromágneses alapjárati szelephez. A szelep fúvókáján átáramló benzin keveredik a 15 alapjárati levegőfúvókán és a 38 átmeneti dúsítóréseken beáramló levegővel. Az itt létrejött keverék a 17 alapjárati minőségállító csavar szabályozható fojtásán keresztül a fojtószelep mögé, szívócsőbe áramlik.

Az alapjárati rendszer mûködési tartományának korlátozása miatt az alapjárati levegőfúvóka nem a légszûrőházból kapja a teljes levegőellátást. A légmennyiség nagyobb hányada a primer torok legkisebb keresztmetszetébe nyíló 39 kompenzálófuratból származik és csak kisebb része származik a légszûrőházból.

Az alapjárati rendszert a 35 csőcsonkon keresztül a forró hûtőfolyadék fûti.

Átmeneti rendszerek

Mindkét torokban átmeneti dúsítórések szolgálnak a fojtószelepek nyitásához kapcsolódó dúsításra. A fojtószelep nyitásakor hirtelen nagy keresztmetszet áll rendelkezésre, hogy a keverék beáramoljon, ezért a beáramló keverék elszegényedik. A keverék elszegényedésének megakadályozására a fojtószelep nyitásakor beáramló keveréket dúsítani kell, hogy a keverési arány változatlan maradjon.

Primer torok

A 38 átmeneti dúsítórések zárt fojtószelep esetén az alapjárathoz szükséges levegő egy részét biztosítják. Amennyiben a primer fojtószelepet nyitjuk, a fojtószelep éle elhalad a dúsítórés előtt és a nyomásváltozás hatására most a dúsítórésen benzin-levegő emulzió áramlik ki, a fojtószelep mögé a szívócsőbe. A benzin levegő keveréket az alapjárati benzinfúvóka és az alapjárati levegőfúvóka állítja elő. Ez a keverék dúsabb, mint az alapjárati, hiszen a dúsítóréseken most nem áramlik be levegő, hanem éppen itt áramlik ki az emulzió, így nem tud az alapjárati keverési arányra felhígulni.

Szekunder torok

A szekunder torok átmeneti rendszere hasonló a primer torokéhoz.

Ha a szekunder fojtószelepet nyitjuk, a szekunder fojtószelep éle elhalad a 28 dúsítórés előtt és a nyomásváltozás hatására a dúsítórésen benzin-levegő emulzió áramlik ki, a fojtószelep mögé a szívócsőbe. A benzin-levegő keveréket a 26 átmeneti benzinfúvókán átáramló benzin és a 27 átmeneti levegőfúvókán átáramló levegő hozza létre.

Gyorsítószivattyú

A fojtószelep(ek) hirtelen nyitásakor a motorba beáramló keverék jelentősen gyorsul. Mivel a levegő tömege elenyésző a benzinhez képest, ebből adódóan a benzin kevésbé képes követni a keverék hirtelen sebességnövekedését. Ez viszont magával vonja azt a tényt, hogy a benzinrészecskék "lamaradnak", ezért néhány ütemre nagyon elszegényedik a beáramló keverék. A motor megtorpanásának elkerülése érdekében kell "többlet" üzemanyagot bejuttatni a szívócsőbe.

A membrános gyorsítószivattyú karját a primer fojtószelep tengelyére erősített lemezprofil mûködteti. Ez azt eredményezi, hogy a primer és a szekunder fojtószelepek nyitásakor megmozdul a 29 kar és befelé nyomja a befecskendezőmembránt. A membrán és a kar között rugót találunk, amely a befecskendezési időt növeli. A fojtószelep lenyomásakor a membrán mögötti benzinmennyiség a nyomószelepen és befecskendezőfúvókákon keresztül mindkét légtorokba többletbenzin áramlik. A fojtószelep visszazárásakor (gázelvételkor) a membrán alaphelyzetbe tér vissza és a 33 visszacsapó szelepen keresztül a szívóhatásra a membrán mögötti tér újra megtelik üzemanyaggal.

Dúsítórendszerek

A dúsítórendszerek a motor teljesítményének és nyomatékának növelésére szolgálnak. A karburátorban két dúsítórendszer lett elhelyezve. Az egyiket a szívócső nyomása (terhelés) vezérli, a másikat pedig a szekunder torok előtt létrejött légáramlási sebesség mûködtet. Az első nevezzük erőátviteli dúsítórendszernek, a másikat nevezzük teljesgázüzemi dúsítórendszernek. Az első rendszer az első torokban, a második rendszer a második torokban kapott helyet.

Erőátviteli dúsítórendszer

A primer karburátor dúsítórendszere akkor lép mûködésbe, amikor a szívócsőben a nyomás egy adott érték alá csökken. A mûködésbe lépés fojtószelepállás és fordulatszámfüggő. A rendszer egy benzinfúvókából (23) áll, amely nyitását egy membránkamra (18) vezérel. Amikor a fojtószelep mögötti depresszió lecsökken, a 19 csatornán keresztül a 18 membránházban is csökken a nyomás. A levegőoldalról (jobb) a 20 membránra ható erő a 21 rugó előfeszítési értéke alá csökken, a membrán balra mozdul. A membrán bal oldalán benzin van, amely a 22 (rugós visszacsapó) dúsító szelepen keresztül az úszóházból kapja a benzinellátást. A membrán balra mozdulásakor 22 dúsítószelep kinyit. Így az üzemanyag az úszóházból a dúsítószelepen, majd a 23 dúsítófúvókán keresztül a primer kiegyenlítőaknába áramlik. Ebben az esetben a dúsítószelep párhuzamosan kapcsolódik a primer főfúvókával és növeli a motorba áramló keverék benzintartalmát.

Teljesgázüzemi dúsítórendszer

A szekunder karburátor dúsítórendszere akkor lép mûködésbe, amikor mindkét fojtószelep megközelíti a teljes nyitást. Ekkor a légtorok előtti (nagy) keresztmetszetben is annyira megnő a levegő áramlási sebessége, hogy a 25 dúsítócsőben megindul az üzemanyag áramlása. Az úszóházból a 24 dúsítófúvókán átáramló benzin a 25 dúsítócsövön keresztül a szekunder torokba áramlik és a keveréket dúsítja.

Hidegindító rendszer

A hidegindító rendszer bowdenes mûködtetésû és depressziós kényszernyitó szerkezettel ellátott.

A szivatókar kihúzásával az indító fojtószelep bezár és a karáttétel miatt a primer fojtószelepet egy kicsit kinyitja. Így a hideg motornak biztosított az indítása, mert az indítás alatt nagyon dús keverék áramlik be a motorba, mivel a zárt indító fojtószelep miatt megnő a depresszió és jóval több üzemanyag áramlik a motorba az alapjárati és üzemi rendszeren keresztül. A fojtószelep nyitása az emelt fordulatszám miatt szükséges. A motor beindulásakor a dúsítást egy membránkamra csökkenti, amely kissé nyitja az indító fojtószelepet, amikor a szívócsőnyomás egy adott értéket elér. A motor fordulatszámának növelésekor (gázadáskor) a létrejövő légsebesség miatt képes kinyitni az indító fojtószelep. Ezt az teszi lehetővé, hogy az indító fojtószelep tengelye aszimmetrikus, így a szelep nagyobb felületû térfelére nagyobb erő hat és az kinyit. A motor melegedésével a bowdent fokozatosan vissza kell tolni, így csökkentjük a motorba áramló keveréket és annak benzintartalmát. A primer fojtószelep záróirányba fordul a bowden visszatolásakor és az indító fojtószelep pedig nyitóirányba fordul. A motor bemelegedésével a bowden teljesen visszatolt, így a primer fojtószelep (az alapjárati helyzetnek megfelelően) zárt, az indító fojtószelep viszont teljesen nyitott.

Kiegészítő berendezések

Kartergáz visszavezetés

A kartergázok a kalibrált furattal ellátott 36 csőcsonkon keresztül áramlanak a fojtószelep mögé.

Motorféküzemi vezérlés

Egy elektronika és az alapjárati elektromágneses szelep segítségével motorfék esetén elzárják az üzemanyag útját. Így csökkentve az üzemanyag fogyasztást és a károsanyag kibocsátást.

Gyújtáselosztó vákuum kivezetés

A gyújtáselosztó vákuum kivezetése 16 kalibrált furattal ellátott 37 csőcsonkon keresztül kapja a vákuumot. A furat a primer fojtószelep tengelyvonala felett van elhelyezve. Így a csonkban depresszió csak akkor lehet, ha a fojtószelep elhalad a rés előtt. Ugyanis amíg a fojtószelep éle a furat alatt van, addig a csonkban csak légköri nyomás van.

Kipufogógázvisszavezetés vákuumkivezetés

Csak egyes típusváltozatokon nyert elhelyezést, ahol még nem szolenoid szeleppel elektronikusan vezérelték a kipufogógáz-visszavezetést. Kialakítása megegyezik a gyújtáselosztó vákuumkivezetésével, csak a furat feljebb helyezkedik el, így a depresszió nagyobb fojtószelepnyitás esetén jön létre a csonkban. Ez annyit jelent, hogy a kipufogógáz visszavezetés magasabb fordulaton (kb. 1500-1700 rpm) lép mûködésbe, mint a gyújtáselosztó membránja.

A kipufogógáz-visszavezetés lehetővé teszi, hogy a motorból kiáramló kipufogógázok NOx tartalma csökkenjen. Az NOx koncentráció növekszik a motor hatásfokának növelésekor. Persze csak adott üzemállapotban és csak adott mennyiségû (max. 10%) kipufogógáz újra elégetésekor csökken az NOx koncentráció.

Az újabb típusváltozatokon már ezt a vákuumkivezetést elhagyták, szerepét egy szolenoidszelep vette át, amelyet a motorvezérlő elektronika felügyel.

Fojtószelep-nyitó

Csak egyes típusváltozatokon nyert elhelyezést. Egy membránkamra segítségével a primer fojtószelepet kis mértékben ki lehet nyitni. A membránkamrát minden esetben egy szolenoid szelep vezérli. A fojtószelepnyitó motorfékezéskor mûködik, hogy csökkentse a kipufogógázok HC tartalmát. Ugyanis motorfékezéskor a szívócsődepresszió igen nagy értékû és a szívócső faláról benzincseppecskék szakadnak le, majd elégés nélkül a kipufogón keresztül a szabadba áramlik és növeli a motor HC emisszióját.

Automata hidegindító

Csak egyes típusváltozatokon nyert elhelyezést, több változata létezik.

Az indító fojtószelepet bowden helyett hûtőfolyadékkal fûtött bimetál spirál mûködteti. A fojtószelep nyitását is a membrán végzi, de nem fokozatmentesen, hanem három fokozatban. A fojtószelep zárása és az indító fojtószelep nyitása a motor hőmérsékletének növekedésével automatikusan valósul meg.

Egyes változatokon a kényszernyitó szerkezet megegyezik a hagyományos kézi szivatós rendszerrel.

Egyes változatokon viszont a kényszernyitó szerkezet két lépcsőben mûködik. Ez lehetővé teszi, hogy amíg a beszívott levegő nem éri el a 20 °C-t, addig a motorba dúsabb keverék áramlik, mivel csak kevésbé nyitja a membránkamra az indító fojtószelepet.

Benzingőz elnyelető rendszer

Csak egyes típusváltozatokon nyert elhelyezést. A karburátor fedelében elhelyeztek egy csőcsonkot, amely a benzingőzöket álló motornál az aktívszéntartályba vezeti. Így nem kerül ki szénhidrogén a környezetbe. Az aktívszéntartályhoz kapcsolódik még az üzemanyagtartály szellőztetőcsonkja is. Egy vezérelhető szelepen keresztül a motorba elszívják az aktívszéntartály által tárolt benzingőzöket. A szelep a motorvezérlő elektronika parancsai alapján nyit ki.

Szabályozott katalizátoros (lambda szondás) változat

Csak egyes típusváltozatokon nyert elhelyezést.

Automata hidegindító, benzingőz-elnyelető rendszer és kivitel szerint fojtószelepnyitót tartalmaz. Az alapjárati elektromágneses szelep módosult. Az erőátviteli dúsítórendszert nem membránkamra vezérli, hanem az alapjárati elektromágneses szelephez hasonló mágnesszelep. A motorvezérlő elektronika lambda-szonda jelétől függően vezérli az alapjárati és a primer elektromágneses dúsítószelepet. Így biztosított az üzemanyag levegő keverék állandó 1-es keverési aránya, hogy maximális hatásfokkal mûködhessen a hármashatású katalizátor.

by Karesz